Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVIII. folyam (Budapest, 1882)

119 magzatelhajtásra használni megkisérlette, E. János vádlottnak ezen tette büntetendő cselekményt nem képez azért, mert a szülés az orvosi vélemény szerint nem a gyökér használása folytán, hanem később s rendesen történt, a gyermek életképes volt s élve jött a Vi­lágra és azt anyja B. Júlia a szülés után szándékosan ölte meg, e szerint E. János tette és a létesült bűncselekmény közt okozati ösz­szefüggés nincsen. A kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék: A budapesti kir. itélő táblának Ítélete oly részbeni változtatás mellett, hogy vádlott B. Júlia a magzatelhajtási kísérlet bűntettének vádja alól felmentetik, egyebekben felhozott és az elsőbirósági ítéletnek elfogadott indokai­nál fosva helybenhagyatik. Indokok: A magzatelhajtás kísérletének vádja alól vádlott az alsóbirósági Ítéletek megváltoztatásával azért volt felmentendő, mert az orvos-szakértői véleményből kitűnik, hogy a fekete ürömgyökér a méhmagzat elhajtására alkalmas eszközt nem képez, és hogy a szülés nem is ennek alkalmazása folytán következett be, hanem a gyermek rendes időben, mint teljesen érett, élve született meg, ekként a mag­zatelhajtás bűntettének tényálladóka. meg nem állapitható, követke­zőleg vádlott annak kísérletében sem volt bűnösnek kimondható. 51. A ptrs. 251. §-a értelmében a pervesztes felet a költség terhelvén, egyedül azon körül­mény hogy felperes a hagyatéki bíróság által perre lett utasítva, elegendő felmentő okul nem tekinthető. (1881. június 28. 4287. sz. a.) Márton János ügyvéd által képviselt id. B. Ferenczné és B. József felpereseknek, Daraghi Béla ügyvéd által védett B. Jánosnó elleni, ingatlanoknak hagyatéki minősége iránti perében a székelyud­varhelyi kir. törvényszék 1880. július 8. 1643. sz. alatt következő Ítéletet hozott : Felperesek keresete, melyben megítélni kérték, hogy a szombat­falvi 74. számú telekjegyzőkönyvben, 2536. helyrajzi számú szántó­föld egészen, a 142. sz. telekjegyzőkönyvben 2139—2141. helyrajzi számú erdő pedig 1/s részben a Szombatfalván 1857-ben elhalt id. B. Ferencz hagyatékához tartoznak, elutasittatnak, s tartoznak a költ­ségeket viselni. Indokok : Miután tény az, hogy az 1857 ben elhalt id. B. Fe­rencz hagyatéka az örökösökre átruháztatván, a hagyatéki eljárás befejeztetett, ezen hagyatékot illetőleg örökösödési pernek többé nin-

Next

/
Oldalképek
Tartalom