Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVIII. folyam (Budapest, 1882)

1J3 ház újbóli felépítése végett vette fel. A prts 447. §. értelmében a biztositási összeg, ha az elemi kár a jogerőre emelkedett árverés előtt történt, első sorban azon hitelezőket illeti, a kik a biztositott tárgyra nézve zálogjoggal birnak. Miután pedig id.P. Antalnak kérdésben álló háza 1878. april 11-én égett le, a birói árverés pedig csak 1879. évi jul. 3. lett megtartva, miután továbbá alperes a biztositási összeget saját beismerése szerint a ház újbóli felépítésére nem fordította, s ez most a telek elárvereztetése folytán e czélra többé nem is fordítható, kétségtelen, hogy az alperes kezeibe került biztositási összeg első sorban a jelzáloghitelezőket illeti, kik közé felperes is tartozik, a ki ennek folytán jogositva van azon kereseti kérelem előterjesztésére, ha alperes a biztositási összegnek a jelzálogos hitelezők közt leendő felosztás czéljából az illetékes telekkönyvi hatóságnál leendő letételére köteleztessék. Közömbös azon körülmény, hogy alperes a biztositási összegre 2. sz. Szerint végrehajtást vezetett, mert ezen lefoglalás a jelzálogos hitelezőknek elsőbbségi jogaira befolyással nem lehetett. De a váltótörv. 108. §. és a kereskedelmi törvény 309. §-a értelmében érvényesíteni kívánt megtartási jog alapján sincs jogositva alperes a biztositási összeget saját követelései törlesztésére fordítani, mert a hivatkozott §-ok értelmében a megtartási jog nem gyakorolható meghatározott rendelkezés mellett a hitelező birtokába került pénzekre vagy dolgokra, s igy jelen esetben, hol alperes a biztositási összeget meghatározott czélra vette át, miután a törvényben jelzett kivételek egyike sem forog fen, a megtartási jog érvényesítésének jogi lehetősége ki van zárva. Azonban miután nem igazoltatott, hogy alperes az átvett biztositási összeg után azon időre, mig az kezei közt marad, kamatot fizetni kötelezett volna, alperest kamatoknak is letételére kötelezni nem lehetett, és pedig még azért sem, mert a biztositási összegnek jogtalan visszatartása miatti kár iránt alperes csak kártéritési keresettel volna felelősségre vonható. Végre elutasítani kellett felperest azon kereseti kérelmével, hogy id. P. Antal elleni követelésének kifizetésére alperes köteleztessék, mert a biztositási összeg első sorban a jelzálogos hitelezőket illetvén, a jelzálogos követelések sorrendének megállapitása s kifizetése az illetékes telekkönyvi hatóság hatásköréhez tartozik, s igy azon kérdés, mennyiben fog felperes követelésére nézve a biztositási összegből kielégítést nyerni, ezen perben el nem bírálható. Alperesnek felebbezése folytán a kir. tábla következő ítéletet hozott: Döntvénytár XXVIII. \\