Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVIII. folyam (Budapest, 1882)

98 már csak azon okból is, mert az eskü letételének elmulasztásából rosszhiszeműségük, illetőleg az alperes kijátszására irányuló tényük alaposan következtethető lenne. Az elvont haszon megtérítése iránti keresetükkel azon okból voltak felperesek elutasitandók, mert azt, hogy a pertárgyát képező szőllőnek évi haszna, az e czimen követelt 60 frtra rúgna, alperes tagadása ellenében nem igazolták be. Visz­követelésével pedig azért lett alperes elutasítva, mert azon állítását, hogy ö a kérdéses szőllőt K. Imrétől csakugyan megvásárolta volna, sem az adásvételi szerződéssel, sem pedig az adásvételi szerződés megkötésekor netalán jelen volt tanuk vallomásaival, a per során be nem győzte, s K. Imrét mint a kérdéses szőllő állítólagos eladóját, e perben szavatosi minőségbe be nem vonta. A javítások czimén fel­számolt 1 93 frt 5 kr. továbbá 45 frt szőllőváltság, 27 frt 80 kr. fize­tett adótartozás iránti visszkövetelós sem volt megállapítható, illető­leg ezek megtérítésére felperesek nem voltak kötelezhetők, mert ezek iránti követelését alperesek nem felperesek, hanem ezek jogelődje K. Imre ellen érvényesíthetnék, s a prrdisnak a visszkeresetekről intézkedő 76-ik §-a jelen perbeli felperesekre, minthogy ezek a vissz­kereset ellen a per során kifogást tettek, nem alkalmazható. A perköltség a per körülményeinél fogva kölcsönösen meg­szüntetendő. Alperesnek felebbezése folytán a kir. tábla következő ítéle­tet hozott: Az első bíróság ítélete arra nézve, hogy felperesek keresetüknek az elvont hasznokra vonatkozó részével elutasittattak, mint nem felebbezett érintetlenül hagyatván, arra nézve, hogy alperes a beru­házások iránt emelt viszonkeresetével kereseti jog hiányából, s alaki indokból elutasittatott, megváltoztatik, és alperesnek jelzett viszon­kereseti joga megállapíttatik, s ezen viszonkereset érdemleg elbirá­landónak kimondatik, egyebekben végre az elsőbirósági itélet felol­datik, ós utasittatik a kir. törvényszók, hogy ezen itélet jogerőre emelkedése után a kereset tárgyára nézve hozzon alperes viszonkö­vetelósónek érdemére is kiterjesztendő uj határozatot. Indokok: Alperes viszonkeresetének a tett beruházásokra vo­natkozó részét arra alapítja, hogy ezen ingatlant felpereseknek elődjétől, mint telekkönyvi tulajdonostól megvette, azt 18 évig jóhi­szemüleg bírta, s abban tetemes oly beruházásokat tett, melyek által az ingatlan értéke emeltetett. Minthogy pedig a megbízás nél­küli ügyvivő, a dolog tulajdonosától, befektetésének azon értékét követelheti, melylyel a tárgy a befektetés által értékében növeke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom