Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVIII. folyam (Budapest, 1882)

33. Oly áruknál, melyek tőzsdei vagv piaczi árral nem bírnak, a vevő a késedelmes eladótól egyedül a netán meg is állapítható bolti árra alapított árkülönbözetet nem, hanem egyéb bizonyítható káron kívül esetleg azon összeget követelheti, mely az eladó késedelmessége folytán vevő által tényleg beszerzett áruezikknek igazolt vételára, és a késedelmes eladóval megkötött szerződésben meghatározott ár közötti különbözetet képezi. (1881. jul. 5. 477. sz. a.) A budapesti V. ker. kir. járásbíróság R. Ignácz felperesnek, E. és FI. czég alperes ellen 52 frt s jár. iránt indított perében 1880. november 16. 27686. sz. a. következő ítéletet hozott: Alperes tartozik felperesnek a kereseti összegből 5 frt 20 kr. árkülönbözetet és ennek 6°/o kamatait megfizetni. Indokok : Annak előrebocsátása mellett, ho<;y alperesnek szavatosra való hivatkozása, illetve bizományosi minőségéből merített kifogása a keresk. törv. 368. §. második bekezdése alapján mellőzendő volt, azért kellett fenti módon határozni, mert alperes beismerte, hogy felperessel az A, alattiban kitett árukra vonatkozólag ügyletet kötött, s hogy ezen ügyletből kifolyó szállítási kötelezettségét nem teljesítette. Ezen nem teljesítés indokául felhozott felperesi hitelképtelenség, miután azt alperes tárgylagos bizonyítékokkal támogatni meg sem kísérelte, az e részbeni egyéni nézet pedig a kereskedelmi érdekek nyílt veszélyeztetése nélkül, a kötelezettség megtagadására törvényes okul ez esetben sem szolgálhat, birói figyelmet nem érdemel, és ekként kétségtelen, miszerint felperesnek a. keresk. törvény 353. §-ban körülirt jogcselekményekhez joga nyilt, felperes a kártérítési keresetet választván, a 356. §. 2-ik pontja szerinti árkülönbözetet követeli. Tekintve azonban, hogy a kártérítés jogi fogalma valóságos kárt feltételez, mely nélkül csakis jogtalan gazdagodás forogna fen ; tekintve e szerint, hogy felperes csupán annyiban és oly összeg erejéig perelheti alperest e czimen, a mennyiben s a mely összeg erejéig a közte es alperes között megkötött ügylet egyoldalú felbontása miatt, szükségletét más módon, s hátrányosabb feltétel mellett fedezni kényszerült; tekintve végül, miszerint a keresetben felsorolt két tétel alatti áruk árkülönbözete az A. alatti 1. és 2. tételének a B. alatti 7. ós 8. tétele alattiakkal való összesítése folytán, az első árunál 45 krnak, a másodiknál 90 krnak, de felperes kereseti felszámítása szerint csak 85 krnak bizonyul, alperes ezen, a teljesítés ideje alatt létezett vételárkülönbözetót, az A. alattiban kitüntetett szerződéses mennyiség erejéig a mennyiben azt felperes tényleg beszerezte, megtéríteni tartozik, felperes azonban a