Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVII. folyam (Budapest, 1882)

62 a fedezetét csakis más, a csődtömeghez nem tartozott vagyonból nyerheté: a budapesti kir. ítélő tábla Ítélete helybenhagyatik. 20. Az 1871. VIII. t. cz. 53-ik §-a értelmében az eljárás folyamán felmerült költségekben i marasztalás iránt csak a végtárgyalás befejeztével hozott Ítéletben lehet intézkedni. (1881. február 18. 60. sz. a.) A budapesti kir. ítélő tábla fegyelmi birósága, S. Antal ökörmezei kir. járásbiró elleni fegyelmi ügyben, a közvádló királyi főügyészség indítványának megtétele után, miután magánpanaszló ellen indítványt nem tett, 1881. január 22. 437/fegy. sz. a. következőleg határozott: S. Antal kir. járásbiró ellen a fegyelmi eljárás megszüntetik; az iratok azonban az 1871. VIII. t. cz. 28. §-ában körülirt eljárás netaláni alkalmazásba vétele végett a marmaros-szigeti kir. törvszék elnökéhez jelen határozat jogerőre emelkedése után áttétetni rendeltetnek. Indokok: Az 1871. VIII. t. cz. 39-ik §. értelmében a fegyelmi eljárás csak a közvádló vagy valamely magánfél kérelmére rendelhető el, e szerint a vizsgálat befejeztével az eljárás folytatása és a panasz fen tartásától, illetve panaszló fél létezésétől nem feltételezve. Jelen esetben a közvádló kir. főügyészség 1880. nov. 25-én tett indítványában nevezett járásbiró ellen a fegyelmi eljárás megszüntetését hozván javaslatba, magán panaszló Sz. János képviselője, M. Béla nagyszőllősi ügyvéd 1880. decz. 11. 1128. fegy. sz. a. hozott határozattal az 1871. VIII. t. cz. 59. §-ának első bekezdése értelmében netaláni elleninditványának záros határidő alatti beadására felhivatott azzal, hogy ellenesetben a közvádló kir. főügyészség indítványához járultnak fog tekintetni. Magánpanaszló azonban a hivatkozott határozattal megszabott határidő alatt elleninditványt nem adván be, a panasztól elállottnak s a főügyészség fentórintett indítványához járultnak tekintendő. A közvádló kir. főügyészség azon indítványának, hogy magánpanaszló a vizsgalat alatt felmerült 128 frt 34 kr. vizsgálati költségekben elmarasztaltassék, hely adható nem volt, mert az 1871. VIII. t. cz. 53. §-a értelmében az eljárás folyamán felmerült költsógekbeni marasztalás iránt csak a vógtárgyalás befejeztével hozott ítéletben lehet intézkedni. A bpesti kir. főügyészségnek felebbezése folytán a magy. kir.