Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVII. folyam (Budapest, 1882)

32 a vizsgálat folyamán azt adta ugyan elö, hogy az aláirásával ellátott bizonyítvány tartalmát annak aláírásakor nem ismerte s hogy az a valónak meg nem felel, minthogy azonbnn ugyancsak W. Ferencz a vógtárgyalás folyamán tett vallomásában azt adja elő: hogy midőn L. czég szolgálatában állott, elbeszélte, miként S.-nél, hol előzőleg szolgált, vizszükség esetében akként segítettek, hogy több kútból összeöntötték s azon vízzel is szaporították, melyet különben palaczk­mosásra szoktak használni, megjegyezvén, hogy vizbőség esetén e czélra a 3. sz. kut vizét is használták. Továbbá, hogy a 9. sz. kútból, mig vize tiszta volt, is öntöttek vizet a 3-ik számú kútba, s ezt csak akkor szüntették meg, midőn az szagot kapott, sőt ugyanazon végtárgyalás alkalmával a valótlannak állított, azonban a vádlott védője által előtte pontonkint felolvasott bizonyítvány tartalmára igenlő feleletet adott. Minthogy továbbá W. Mátyás és M. István, amaz Budapesten, ez utóbbi pedig Szebenben történt vizsgálati kihallgatása alkalmával egyezöleg azt vallották, hogy az általuk kiállított és lényegére a W. Ferencz bizonyítványának tartalmával egyező bizonyítványt W. Fererfcz kívánatára állították ki s annak tartalmát vizsgálati vallo­másukban is valónak állították, a végtárgyalási vallomásukban pedig igazolták, hogy az álló viztől környezett 9-ik számú kútból a viz, kádakra mérve a 3. számú kútba átöntetett, de ez tiszta volt s csak a kutat környező viz volt bűzös. És minthogy végre panaszos a végtárgyalás folyama alatt tett vallomásában maga is beismerte, hogy a többször emiitett gödör kö­zepén levő 9. számú kútnak gyengébb vize szükség esetén a 3. számú kut vizével vegyittetott, a vádlott feljelentésének azon tartalma, hogy az áruba bocsátott keserűvíz, a panaszos által szükség esetén mesterséges keveréssel szaporittatott, igazolást nyert. A vádlott által a közigazgatási hatósághoz tett feljelentésekben hangsúlyozott azon körülmény, hogy a budai keserüviznek a felje­lentésben jelölt kezelése által a közegészség és nemzetgazdaság ér deke koczkáztatik, a vizsgálat adatai által igazolást nem nyert ugyan; minthogy azonban panaszos terhére róható a közegészségre nézve ártalmas eset, tüzetesen nem hozatott fel, amaz érdeknek általánosságban való felemlítése a vádlott által a budai keserűvíz kezelésének hatósági ellenőrzés alá való helyezése iránt tett kóre­lem támogatására vonatkozónak mutatkozik s ezen kérelemnek ered­ményét tanúsítja a magy. kir. belügyminisztériumnak 1877. évi rendelete, mely a feljelentések alapján történt közigazgatási eljárás

Next

/
Oldalképek
Tartalom