Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVII. folyam (Budapest, 1882)
7 A tényállás nem engedi azon következtetést, hogy H. halála, az ő kivégeztetésére szövetkezett czinkosai előre megalapított tervének következménye volna, vagy hogy ezeknek megállapodása, felfegyverkezése, cselekménye és H.-nak a kiszemelt körülmények mellett bekövetkezett halála közt, az egyenes és félbeszakitlan okozati összefüggés helyreállítva lenne. Az kétségtelen, hogy a nevezett vádlottak között, H. meggyilkolására szövetség jött létre : kétségtelen az is, hogy azok a szövetkezésben megalapított gyilkosság végrehajtása, czéljából magukat a megkívántató eszközökkel ellátták, és hogy a bűnös merénylet végrehajtása végett a kijelölt helyen és időben megjelentek, vagyis, hogy a szövetség, előkészítési cselekmények foganatosítása mellett fenforog. A ténykörülmények alapján jogosult azon következtetés is, hogy a szövetségben megalapított terv végkép nem adatott fel ; mert nem mutat egyetlen körülmény sem arra, liogy az esetben, ha a szövetkezeitek által előre nem is sejtett körülmény, H.-nak öngyilkossági szándéka ós az ezt követő események nem jőnek közbe, előbbi megállapodásban nem hajtották volna végre, sőt igen nagy valószínűség támogatja azon következtetést, hogy az öngyilkossági szándék közbejöttével, H.-nak kivégeztetése csupán felfüggesztetett. De más részről nem lehet figyelmen kivül hagyni, hogy a mint vádlottak H- val a mihályfalvi uton találkozva, ez nekik öngyilkossági szándékát felfedezte, azok a náluk volt és megölési szándékkal magukhoz vett eszközöket használhatlanul hagyva, ezen percztől fogva, ámbár H. teljesen az ö hatalmukban volt, mitsem tettek, a mi az általuk elhatározott merénylet véghezvitelét czólozta volna, sőt elkísérvén H.-t az általa megjelölt helyre, midőn ott saját nyilatkozata szerint az öngyilkosság véghezvitelére bátorsága hiányzott: a helyett hogy ellenében forralt merényletüket végrehajtották volna, az ő kívánsága szerint visszatértek a faluba és bemenvén egy csizmadia házába, ott pálinkát ittak, a honnan H. Imre vezetése mellett mentek vissza a kettős kúthoz. Ezen közbeeső körülmény döntő erővel bir annak bebizonyítására és elhatározó azon következtetésre, hogy H. öngyilkossági szándékának kinyilatkoztatásával az ö meggyilkolására szövetkezetiek tervében változás állt be, és hogy a szövetkezeitek előbbi szándékuknak kivitelére tovább mit sem tevén, az ezentúl bekövetkezett események, nem az ő szövetségükre és az abban megalapított gyilkolási szándék megvalósítására, hanem egy ettől különálló tényezőre, vagyis a H. lelkében megfogamzott és folytonosan foko-