Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVII. folyam (Budapest, 1882)

248 ha azonban már az egész összeg iránt az egyetemlegesen kötelezett adósok közül csak az egyik adóst vonta perbe : mindaddig mig ezen adós ellen a birói végrehajtást keresztül vitte, más egyetemlegesen kötelezett adóstárs ellen perrel nem léphet fel. 226 110. A kincstárnak magánjellegű követeléseire nézve nemievén több joga, mint az állampolgárok bármelyikének, jogerejüleg ellene megitélt tartozását nincs joga állitólagos követelésébe önhatalmúlag beszámítani és azt az állitólagos más őt illető követelése fedezésére önként fordítani 227 112. Ha valamely ingatlan tulajdonosa a telekkönyvileg nevén álló ingatlanán felül tényleg még oly területet is birtokol, a mely telekkönyvi tulajdonát nem képezi és az eladási szerződés szerint a telekkönyvileg nevén álló ingatlan tulajdonát eladja, a vevő ily szerződéssel szemben nem követelheti azon telket is, melyet az eladó telekkönyvön kivül tényleg birtokolt 230 c) Családi jog13. Külföldi és magyar honos között külföldön az ottani törvények értelmében létrejött polgári házasság jogérvényes és hazai biióságaink által véglegesen feloldható 43 18. Nyilvánosan ro=>sz életet folytató nőre azon jogi vélelem, hogy a ki vele oly időszakban közösült, melytől a szülésig 6 nál nem kevesebb, 10-nél nem több hónap mult el, gyermeke nemzőjének tekintendő, alkalmazást nem nyerhet 55 61. Ha a keresetben a női és gyermektartás mennyisége külön-külön számíttatott fel: az Ítélet semmis, ha abban egy összegben, a női tartás mennyiségének külön meghatározása nélkül és igy a nőt és a gyermekeket külön illető járandóság tekintetében határozatlanul lett megállapítva. — Ha a nő általa indított válóper folytán férjétől bíróilag ideiglenesen elválasztatott, a férj köteles nejét vagyonához képest mindaddig, inig a végleges elválás jogérvényesen ki nem mondatik, illendő tartással ellátni. — A férjétől bíróilag ideiglenesen elvált nő követelheti, hogy a házasságból született általa ápolt és gondvisett hét éves életkort még el nem ért gyermekek tartásába is maras/.taltassék a férj ; a férjnek azon kifogása, hogy a gyermekeket hiizánál eltartani és róluk maga gondoskodni kész, birói figyelembe nem jöhet, mert az 1877. évi XX-ik tcz. 13. §-a értelmében a kiskora gyermekek életük 7. évöknek betöltéséig, a kiskorú leányok pedig ezen évnek betöltése után is, rendszerint az anyánál hagyandók — A tartás iránti kereset beadását megelőző időre sem a női, sem a gyermektartás meg nem ítélhető, ha felperesi nő nem igazolja, hogy azt férjétől követelte volt, mert különben az a mult időre elengedettnek tekintendő. — Tartás iránti kereset folytán hozott marasztalás esetében kamatok meg nem Ítéltetnek, mert