Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVII. folyam (Budapest, 1882)

215 ságból elsült légyen az. Azonban naegczát'olva van vádlottnak fenebbi állítása egyrészt az által, hogy vádlott közvetlenül a lövés előtt kiáltotta «meglövöm magamat», mi egyenesen arra utal, mikép vádlott nem vigyázatlanságból, hanem szándékosan sütötte el a fegyvert ; másrészt az által, hogy vádlott már előbb lemondván a szolgálatról és izgatott, s nyugtalan lévén az elszenvedett botütések miatt, sem oka nem volt, sem kedve nem lehetett izgatott kedélyállapotábi/,n és késő este tisztogatni a fegyvert; végül pedig az által, hogy legcsekélyebb nyoma sincs annak, mikép vádlott előkészületeket tett légyen a fegy 7er-tisztogatásra vagy bánni észleltetett légyen, miből arra, hogy vádlott valóban tisztogatta, vagy akarta tisztogatni a fegyvert, következtetést vonni lehetne. Sőt ellenkezőleg, a fegyver teljes épségben találtatott vádlottnál és el is volt látva vádlott még több tölténynyel. Kell tehát ezeknél is az elsöbiróságilag helyesen kifejtett, ide vonatkozó indokoknál fogva bebizonyitottnak venni, hogy vádlott, ölési szándékkal sütötte el a fegyvert G. Józsefre. Mindazonáltal az előre megfontolás lehetősége ki van zárva az által, hogy azon cselekedet, mely a bűntettre okul szolgált, és a bűntett végrehajtásának megkezdése között G. József vallomása szerint is alig mult el egy óra. Vádlott fenebbi cselekménye, az elkövetés idején fenállott jogszabályok szerint a gyilkosság, a B. T. K. 279. §-a szerint pedig a szándékos emberölés megkisérlett bűntettét állapítja meg, mert a fegyvernek G. József irányában lett elsütése által az elhatározott ölési szándék végrehajtása kezdetét vette és nem a vádlott akaratán mult, hogy a golyó G. Józsefet nem találta, hanem H. Jánost sértette meg. A H. Jánoson ejtett testi sértés is képez törvényszegést, ezt azonban vádlottnak a B. T. K. 95. §-a szerint külön beszámítani nem lehet, mivel az a fenebbi megkisérlett szándékos emberöléssel, tehát súlyosabb beszámitásu törvényszegéssel egy- és ugyanazon tett a lövés által vitetett véghez. A mi a vádbeli harmadik törvényszegést illeti, arra nézve vádlott a vizsgálat adataival összhangzólag beismerte, hogy azon czélból, miszerint N. Józseftől vallomást csikarjon ki, a megnevezett fojjoly karját, a reá vetett rabbilincscsel oly erősen összeszorította, hogy a fájdalom kikerülése végett bevallotta a lopás elkövetését. Ezen cselekmény mind a korábbi büntetőjog, mind a B. T. K. 461. és 477. §§-ai szerint a hivatali hatalommal való visszaélés bűntettét képezi. A kir. Curia mint legíobb Ítélőszék : A tábla fent megjelölt számú és keletű Ítélete, a mennyiben indokait illetőleg, a jelen ité-