Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVII. folyam (Budapest, 1882)

12 2. Az 1867. máj. 17-én kelt sajtóügyi rendeletnek 20. §-a a) és b) pontjaiban nem egyebet rendel, mint: «hogy azon nyomtatvány és annak azon helyei vagy részei, melyekre a vád alapittatik, pontosan kijelöltessenek, s hogy azon vétség, mely miatt a vádlottnak perbe fogása kéretett megneveztessék és a törvény azon szakasza, melybe a vádbeli vétség ütközik, felidéztessék». Nem szükségestehát, hogy azon vádlevél ben. mely bűnhalmazattal terheli vádlottat, megjelölve legyen, hogy a btkv. §§-ai közül melyiket sérti meg az egyik és melyiket a másik ineriminált tétel. (1881. január 25.) A budapesti kir. törvényszék: A közvádló által Fr. Leó ellen az «Arbeiter Wochen-Chronik» czimű lap f. évi 38. számában foglaltak miatt beadott vádlevól, a sajtóügyi eljárás szabályozása tárgyában 1867. évi máj. 17-én kibocsátott igazságügyminiszteri rendelet 20. §-ának a) ós b) pontjai alapján, pótlás végett, a közvádlónak visszaadatik; mert köz vádló, a vádbeli közleményből «Diese Disciplin weg, und die Knechtschaft der Völker ist nicht mehn> szavakkal szószerint idézett tétel miatt, a b. t. kv. 172. §-a alapján a törvény a hatóságoknak törvényes hatáskörükben kiadott rendelete, meghagyása határozata elleni engedetlenségre való egyenes felhívással, de egyszersmind a btkv. 173. §-a alapján az alkotmány egyik intézménye elleni lázitással is vádolja a vádlottat, tehát kettős jogczimen kérelmezi annak megfenyittetésót. Minthogy azonban ugyanazon kitételben foglalt törvénysértő tény miatt két czimen együttesen keresni megtorlást, és lényegesen különböző czimekre ugyanazon vádbeli cselekményeket alapítani nem lehet; köz vádló pedig ugyanazon törvénysértő tételre vonatkozó két vádja alapjául szolgáló törvényszakaszokat együttesen és a nélkül idézi, hogy kijelelné, vajon az elül idézett törvénysértő tételnek mely szavai foglalják magukban a btkv. 172. §-ába ütköző egyenes felhivást az engedetlenségre, és mely szavai tartalmazzák a btk. 173. § ába ütköző lázitást? vádlevele tehát a vádbeli nyomtatványnak a külön czimeken emelt vádak alapjául szolgáló helyei és részei pontos és szabatos megjelelésére nézve <iz 1867. évi május 17. kibocsátott igazságügyminiszteri rendelet 20. §-ának a) és b) pontjaiban előirt rendelkezésnek meg nem felelvén, a törvényerejű rendelet által követelt világos megkülönböztetés ezen felötlő hiánya által az ügy kellő tárgyalása, az itélö esküdtszék előtt kellő világlatba való helyezése, a kérdéseknek az 1867. évi máj. hó 17-iki igazságügyminiszteri rendelet 60. § a értelmében leendő szabatos és könnyen átérthető