Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVII. folyam (Budapest, 1882)

163 alakja a térkép szerinti formába kiigazittatni rendeltetik, s ennek foganatosításával a telekkönyvi hivatal bizatik meg. L. János szabadkai lakosnak ezen végzés elleni felfolyamodása folytán a budapesti kir. itélő tábla 1880. nov. 2. 23209. szára alatt következőleg végzett: A neheztelt elsőbirósági végzés megváltoztatik és V. György kérelmével elutasittatik. Indokok: Mert habár a térmérték hiteles mérnöki felmérés alapján egyoldalulag is helyesbíthető, de miután a kérvényező nem­csak a szabadkai 8157. helyrajzi számú részlet térmértékét és pedig nem is alakszerű mérnöki munkálat alapján kéri helyesbittetni, hanem ugyancsak a 8157. helyrajzi szám térvázlatát is alakjában a helyszinelési térképtől eltérőleg és ezzel együtt a 8169. helyrajzi számú részlet térképi alakját és területét is, puszta, igazolatlan állí­tás alapján megváltoztatni kívánja, a nélkül, hogy csak állítaná is, hogy a 8169. helyrajzi számú részlet alatt valami az ő tulajdonából foglaltatnék, s annak onnét való lejegyzését kérelmezné, minden alapot nélkülöző és egy harmadik személy nyilvánkönyvi jogát sértő kérelme nem teljesíthető. Kérvényezőnek felfolyamodása folytán a magy. kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék 1881. évi május 9. 2153. szám alatt követ­kező végzést hozott: A budapesti kir, ítélő táblának fentebbi keletű és számú vég­zése indokaiból helybenhagyatik, és pedig annál inkább, mert az ily kiigazitás kérvényi uton az összes telekkönyvi érdekeltek beleegye­zése nélkül nem eszközölhető. 73. 1. Ha Ü foglaltató javára a végrehajtási zálogjog bekebelcztetett, az igénylő azon kérelemmel, hogy a földön rajta levő őszi vetés és fák zár alól feloldassanak, inert - azokat a foglalás előtt megvette, elutasítandó, miután az osztr. polg. ptköuyvnek az ideigl. törv. szabályok 21. §-a által fentartott 4(57. §-a szerint ezen a foglaltató javára bekebelezett zálogjog a növedékre is kiterjed, a lefoglalt őszi vetésre, valamint a még el nem választott fákra pedig mint ingókra szerződés által dologi jogot az igénylő nem szerezhetett s ennélfogva a vételre alapított igény elutasítandó. 2. Feles munkáltatási szerződés alapján az igénylő félnek az általa igényelt fele őszi vetésre nézve az igény megítélendő, mert haszonbérlet esetében a zálogjog esak a haszonbérre, ily esetben tehát csak az azt pótló fele termésre terjed ki s ennélfogva a haszonbérlő csakis ezt köteles kiadni. (1881. máj. 3. 3222. sz. a.) Kabáczy József ügyvéd által képviselt H. István, Gr. József és K. Lébi felpereseknek, Kovács Is'ván ügyvéd által védett Sz. k*

Next

/
Oldalképek
Tartalom