Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVII. folyam (Budapest, 1882)

161 sági körrel biró bíróság, nem köteles az ügyet ujabb eljárás s elitélés végett a csekélyebb hatósági körrel biró bírósághoz áttenni, hanem jogosítva van azt elintézni ; tekintettel arra, hogy a közigazgatási hatóságok, illetőleg közegek, a mennyiben bűnvádi vagy polgári ügyekben bíráskodnak, bírói hivatásban járnak el és biróságoknak tekintendők ; tekintettel továbbá arra, hogy ily esetben a különböző hatósági körrel biró biróságokra nézve irányadó azon jogszabály, hogy a nagyobb jurisdictio a kisebbet is átfoglalja, a közigazgatási közegekre mint biróságokra szintén hatálylyal bir ; végre tekintettel arra, hogy a fenforgó esetben az eljárás rágalmazás czimén indíttatván meg, a vizsgálat ezen czimen folytattatott ós befejeztetvén, a járásbíróság a cselekményt itéletileg is rágalmazásnak minősítette, és csakis a kir. tábla látván azt becsületsértésnek, rendelte az ügyet további eljárás végett a közigazgatási hatósághoz áttétetni, holott annak lehetősége még nincs kizárva, hogy a legfelsőbb ítélőszék a cselekmény minősítésére nézve a kir. tábla Ítéletében megállapított nézettől eltérhet: Ezen okoknál fogva és főleg figyelemmel arra, hogy a vizsgálat befejezte után, az ügynek áttétele a csekélyebb hatósági körrel biró birósághoz, minthogy a nagyobb hatósági körrel biró bíróságnál erre vonatkozólag hatósági hiány nem forog fen, nem indokolt, és nem szükséges, sőt a felek ujabb megidézését, kihallgatását és a vizsgálat ujabb folytatását vonandván maga után, ezeket fölösleges zaklatásnak és költségeknek, valamint mulasztásoknak tenné ki, a budapesti kir. táblának végzése megsemmisíttetik, és ugyanaz jelen ügy másodbirósági érdemleges elintézésére utasittatik. 71. A jogos czimen valaki birtokába jutott idegen ingó dolog eltulajdonítása, felhasználása sikkasztást képez. A hűtlen kezelés eltulajdonítást nem képező másnemű szándékos károsítás által követtetik el, mely mint subsidiarius vétség csak akkor forog fen, ha a főeselekniény nem sikkasztást képez. (1881. márczius 30. 707. sz. a.) Dr. József bpesti kir. tsznél idegen vagyon hűtlen kezelése miatt bűnperbe vonatott. Vádlott Gr. Miksa pálinkamórésében üzletvezető volt, s mint ilyen 1880. márczius 17-től augusztus 24-ig a kimért pálinka árából 421 forintot maga részére megtartott. A tszék 1880. okt. 29. vádlottat az idegen vagyon hűtlen kezelésének bűntettében (btk. 361., 362. §§.) bűnösnek mondotta ki és 9 havi börtönre ítélte. Döntvénytár XXVII. ]j