Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVII. folyam (Budapest, 1882)

148 történtekor a kocsin nem lehetett, hanem a kocsi előtt kellett mennie, az éjszaki sorompó felnyitása végett. Vádlott ellenében tehát nemcsak a gondatlansága által elkövetett emberölés és súlyos testi sértés vétsége, hanem a vaspályákra vonatkozó, az életbiztonság oltalma czéljából kiadott rendeletek megszegése miatti kihágás esete is mogállapitandó. Ezek szerint a btk. 95. §-ban körülirt bűnhalmazat esete fenforogván a 2. §. alkalmazása mellett is a büntetést felemelni, egyebekben azt helybenhagyni kellett. 65. 1. Minthogy a 8. T. K. az 55. §-ban maga adja annak magyarázatát, hogy mit ért a hivatalvesztés alatt: ennélfogva ezen szónak — a törvényben adott — habár a közönséges grammaticai értelemtől eltérő értelme a törvénykezésre, mely csakis a törvény alkalmazásából állhat, ép oly irányadó, mint a fegyház, börtön, fogház és elzárás szavak által megjelölt szavak, és ép oly kevéssé cserélhető fel más szóval az előbbi, mint nem cserélhetők fel az utóbbiak. 2. Csakis a «hivatalvesztésében vannak befoglalva mindazon hatályok, melyek az55.§-ban felsorolvák; a hivatalvesztésnek felcserélése ezen szavakkal «hivatali képesség korlátozása" az 55. §. 1., 2., 3. és 4. pontjaiban megbatározott hatályoknak elengedését vagy mellőzését jelenti; a mire azonban a bíróság feljogosítva nincs, és a mitől a lopás esetében a 341. §., továbbá az 54. tüzetes rendelkezései szerint határozottan el van tiltva. 3. Habár a büntetésnek a B. T. K. szerinti megállapítása esetében, a lopott tárgy csekélyebb értéke, s azon körülmény, hogy vádlott még csak 19 éves, s hogy eddig büntetve nem volt, mint euyhitö körülmény számításba lévén veendő, egynttal a büntetés enyhítésének is indokát képezte volna; mindazonáltal, tekintettel arra, bogv a most megemlített körülmények sem állapítják meg a rendkívüli enyhítésre a btk. 92. §-ában követelt igen nyomatékos vagy igen nagy számú enyhítő okok fenforgását; sőt hogy vádlott röviddel az előtt, hogy a vádbeli lopást elkövette, kapván ki előbbi gazdájától bérét, és igy a lopás elkövetésekor szükségben nem lévén: ez utóbbi körülmény a fentebb kiemelt enyhítő körülmények nyomatékát még az esetben is nagy mértékben csökkentené, ha a büntetés kimérésénél a btk. megfelelő szabványai lettek volna követhetők. (1881. april 28. 2292. sz. a.) A bpesti kir. tszék: Pf. Károly a H. József építőmester kárára 30 frt érték erejéig elkövetett, a btk. 333. §-ába ütköző s a btk. 336. §-a 3. pontja szerint minősülő lopás bűntettében bűnösnek kimondatik és e miatt a btk. 340. §. alapján, a btk. 92. §-ának alkalmazása mellett 9 havi börtönre, s ezenfelül a btk. 341. §-a értelmében a btk. 57. §-ára való tekintettel 3 évi időtartamra, hivatalviselhetési képességének és politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésére ítéltetik. A budapesti kir. itélő tábla : A kir. törvényszék ítélete azon kiegészítéssel, hogy Pf. Károly vádlottra kiszabott börtönbüntetés