Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVII. folyam (Budapest, 1882)

114 zett bűncselekmény ugy tárgyi, mint alanyi tényálladóka vádlott ellenében helyreállítva lévén, őt bűnösnek kimondani kellett. Ezen itélet kihirdettetvén, az ellen vádlott és a kir. ügyész felebbezést jelentett be. A budapesti kir. itélő tábla : A kir. törvényszók fentebbi Íté­lete a büntetést illetőleg megváltoztatik olykép, bogy K. József vádlottra kimért börtönbüntetés egy hónapra szállíttatik le. Egye­bekben azonban ugyanazon itélet helybenhagyatik. Indokok : A vádbeli cselekmény, vádlott feddhetlen előéletére és elhanyagolt nevelésére való figyelemmel enyhébb beszámítás alá esvén, HZ elsőbirósági ítéletet megváltoztatni, s az elsőbiróságilag kiszabott két havi tartamú börtönbüntetést megfelelően leszállítani kellett. Felebbezett egyedül a kir. ügyész. Vádlott ellenben az Ítéletbe belenyugodott. A kir. Curia mint legfőbb ítélőszék: Tekintettel arra, hogy a B. T. K. intézkedései értelmében büntetendő fenyegetésnek valamely bűntett vagy vétség elkövetésére irányuló, s annak elkövetésével való olyan fenyegetés tekintetik, mely a fenforgó körülményeknél fogva alkalmas arra, hogy a fenyegetett személyben a veszély bekövet­kezése iránt alapos félelmet gerjeszszen, sőt a K. B. T. K. 41. § ában minősített, s kihágást képező fenyegetésnek is a dolog természetéből folyó feltótele az, hogy a fenyegetés alkalmas legyen arra, hogy ko­moly félelmet költsön a fenyegetettben, ily félelmet azonban vádlott­nak azon cselekménye, hogy ő lárma és káromkodás között fejszóvei kertje czölöpjébe vagdalva, ezen kiabálás által panaszost arra birta, hogy kijöjjön, nem gerjeszthetett, és arra nézve, hogy vádlott fenye­getését megvalósítani, azt a mit szitkozódás között kiejtett szavaiban mondott, tettleg is elkövetni akarta volna, minden bizonyíték vagy adat hiányozván ; tekintettel arra is, hogy a kir. ügyész felebbezése folytán az ügy a felebbezéssel nem élő vádlott javára is elbírálandó akkor, ha vádlott oly cselekmény miatt mondatott ki bűnösnek, mely a törvény értelmében büntetendő cselekményt nem képez ; tekintettel továbbá arra, hogy a fenforgó cselekmény a ki­emelt okoknál fogva a büntetendő cselekmény ismérveivel nem bir­ván, a vádlott ellen, büntetendő cselekmény hiányában alkalmazandó bármely büntetés a büntetőtörvények legfőbb elvébe és rendelteté­sébe ütköző igazságtalanság lenne: ezen indokoknál fogva stb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom