Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVII. folyam (Budapest, 1882)

1Ü1 lekmény meghiúsulása, de más oldalról azt is figyelembe véve, hogy vádlott ezen cselekményére rövid, s állítólag csak 3A óráig tartott le­tartóztatása szolgált indokul, s hogy vádlottá letartóztatásból szaba­dulva, a cselekményt azonnal, s ekkor is szeszes italtól felhevült, s igy a megfontolásra alkalmatlan viszonyok közt követte el; tekintve továbbá, hogy vádlott azon mentsége, mintha ő a tett elkövetésekor részeg állapotban lett volna, s hogy revolverét már a fogsági helyi­ségben kilőtte, s igy azon hiedelemben volt, hogy a revolver töltet­len, a tanuk vallomásával megczáfoltatott; azon körülmény pedig, hogy az általa czólba vett P. Zsiva ellen a tény elkövetésekor külö­nös ingerültséget nem tanúsított, a tényleges táraadással amúgy is eléggé kitüntetett gonosz szándék hiányának következtetésére egy­átalán alapul nem vétethetik : mindezeknél fogva, az eljáró kir. tör­vényszék ítéletének megváltoztatásával a gyilkossági kísérlet alóli felmentés mellett vádlott nem az életbiztonság elleni kihágásban, hanem a szándékos emberölés kísérletében bűnösnek kimondandó, s a cselekménynek megfelelő fentebbi büntetéssel volt fenyítendő. A kir. Curia mint legfőbb ítélőszék : Vádlott tagadásával szem­ben azon körülmény, hogy ő P. Zsivát ölési szándókkal sérteni akarta volna, a vizsgálat során annál kevésbbé lévén beigazolva, mert a vizsgálat adatai szerint vádlott lőfegyverét P. Zsiva felé ugyan, de nem egyenesen reá irányozta, a vádbeli cselekmeny a ko­rábbi jogszabály, de a B. T. K. 65. 301. §§-ai alapján a súlyos testi sértés bűntettének kísérletét képezvén, mind a két alsóbb bírósági ítélet részbeni megváltoztatása mellett vádlott I. Pera a súlyos testi sértés bűntettének kísérletében mondatik ki bűnösnek és a reá alsó­biróságilag kiszabott börtönbüntetés a betudás mérvéhez képest 6 havi időtartamra leszállittatván, ily változtatással egyebekben a budapesti kir. itólő tábla ítélete indokaiból helybenhagyatik. 41. Az elejtett tárgy addig, mig az elejtő el nem távozik, tehát hatásképességét a tárgyra kiterjeszti, az elejtő birtokában tevőnek tekintendő. Aki ilyen elejtett tárgyat fel­vesz és megtart, lopást követ el. (1881. január 4. 7254/880. sz. a.) H, József a korcsma udvarán egy csomó bankjegyet a földre ejtett. B. Albert, ki mellette állott, ezt látta és a nélkül, hogy II. észrevette volna, a bankjegyeket felvette és zsebre tette. A veszprémi kir. törvényszék : B. Albert a tolvajlás bűntetté-

Next

/
Oldalképek
Tartalom