Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVII. folyam (Budapest, 1882)

94 sértette és becsmérelte, azt pedig mind az öt tanú egyhangúlag bizo­nyítja, hogy alperes felperest előttük sértegette és becsmérelte; G. James és K. Géza tanuk a 2. sz. alatt való ellenkérdések 29, illetve az F. alatt 12. kérdésre adott feleleteikben, a sérelem minőségére nézve egybevágó felvilágosítást nyújtanak. Nem kevósbbé jelentékeny sérelmeket igazol Str. Sándor és K. Géza tanuknak az F. 24. alatti felelete. Ily tényekkel alperesnek felperes irányában tanúsított ellenséges indulatú érzületével, ily mélyreható személyes sérté­sekkel és sértési szándékkal szemben mi sem természetesebb, mint­hogy felperes alperes társától visszavonul ós törvény engedte jogá­val él alperes ellen, ki mégis a társaság fentartásához ragaszko­dik. Nyilvánvaló azonban, hogy ily helyzelben a fentebb ismertetett tények után, a fentebb 2. pont alatt foglalt szükségkópi lényeges feltevés szerint való társas együttműködésnek még a lehetősége is egyenesen ki van zárva, tehát többé nem létezik azon társra nézve, a ki ama feltevést a maga részéről szintén lényegesnek tekintette ós tekinti. Alperes ugyan azt állítja, hogy a feloszlásra tulajdonképen az általa viszont felperes ellen felhozott okok felperes személyében feküsznek, de ha ezt alperes bizonyítaná is, ez még sem szüntetné meg vagy csak nem is korlátolná felperes azon jogát, hogy mind­amellett a feloszlást követelhesse, mihelyt alperes személyében fekvő okok is forognak fen a feloszlásra s miután alperes a feloszlást per­horreskálja. Épen ugy nem bír semmi jelentőséggel azon többször hangsúlyozott alperesi érv sem : hogy az alperes szerint állítólagos feszült és ellenséges viszony daczára a társasági anyagi érdekek mi csorbulást sem szenvedtek s jövőben sem szenvednének, miután itt feloszlásról, nem is anyagi érdekek károsítása, hanem személyi okok miatt van szó. A budapesti kir. itélő tábla következőleg itélt: Az első bíró­ság ítélete megváltoztatásával felperes keresetével ehitasittatik : mert a keresk. tv. 100. § ában példaként felsorolt esetek egyike sem forog fen, az iránt pedig, hogy azon lényeges feltevések többé nem léteznének, melyek mellett jelen közkereseti társaság keletkezett, birói meggyőződés egyáltatán nem keltetett; mert a lényeges feltevés jelen esetben, de egyátalán is, ugy a hivatkozott §. egész tartalma, mint az abban felsorolt egyes esetekből kivehctőleg az, hogy a tár­saság vagyonórdekei csorbát ne szenvedjenek, mi a feloszlatni kért társaság virágzása mellett nem is történik. Ennélfogva a tanuk által bizonyított puszta személyes ellenszenves súrlódások- okul annál ke­vésbbó szolgálhatnak, a czég nagy anyagi veszteséget maga után vonó

Next

/
Oldalképek
Tartalom