Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVII. folyam (Budapest, 1882)

92 S. V. és fiai czégü közkereseti társaság feloszlatása, felszámolók kirendelése stb. iránt 1880. 33047. számú keresettel indított perében következőleg itólt: A. felek között 1868. június 21. kötött A. alatti társasági szerződés szerint létrejött Sch. S. V. és fiai czégü közkereseti társaság feloszlattatik, ennélfogva a társaság felszámolása elrendeltetik, felszámolóul K. M. Lipót kineveztetik, alperes a társaság feloszlása és a társaságon kívül álló kinevezett felszámoló általi felszámolásának eltűrésére köteleztetik. Indokok: A keresk. törvény 100. §-a jogot ad a társaság mindegyik tagjának a társaság feloszlását követelni, ha azon lényeges feltevések, melyek mellett a társaság keletkezett, többé nem léteznek. Annak megítélését, hogy forognak-e fen ily esetek, a törvény (100. §.) a bíróság szabad belátására bízza, egyszersmind pedig példaszerülej.', de nem kizárólag több idevágó esetet sorol fel, a nélkül azonban, hogy a bíróság szabad belátását ily concret esetekben is korlátolni akarná. Az egyedüli criteriuro, a melyet a törvény a felmerülhető legkülönfélébb esetek mérlegelésénél és meghatározásánál elvként felállít, az, hogy a lényeges feltevések, melyek mellett a társaság keletkezett, többé nem léteznek, a miből következik, hogy a társas viszony minden oly esetben felbontható illetőleg felbontandó, a midőn vagyonilag vagy személyileg a társtagok egyikének viszonyában általában vagy pedig különösen viszonyában a társasághoz vagy a társaság tagjához avagy tagjaihoz oly lényeges változás állott be, mely mellett vele a társasági viszony meg sem köttetett volna. Hogy mely lényeges feltevések azok, melyek nélkül társasági viszonv (okszerűen) nem köttethetik, vagyis, a melyek elenyésztével a társas viszony felbontandó, ezen kérdés csak esetről-esetre és pedig egyedül az objectiv tényállás alapján, melyhez a biró kötve van és a mely szerint ítélni köteles, birálható és oldható meg. Ha az ily tényállás elegendő anyagot nyújt a kérdéses ((lényeges feltevés» felismerésére és megállapítására, ez lesz az irányadó, habár a fél subjectiv indokai nyomán ((lényeges feltevés» fenforgása megállapítható nem volna is. A lényeges feltevések, melyek mellett valamely társaság keletkezhetek, a legkülönfélébbek lehetnek a szerződő felekre nézve a felek subjectiv felfogása szerint, míg a bíróságra nézve igen sok esetben az objectiv tényállás alapján ugyanezek a feltevések vagy nem lesznek olyanok, mint a melyek mellett a társaság keletkezett vagy keletkezhetett, vagy nem lesznek lényegesek. Annyi bizonyos, hogy a feltevések, melyek mellett valamely társaság keletkezik, a szerződésekben nem szoktak kifejeztetni, a mint hogy ilyenekről az A. a.