Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVII. folyam (Budapest, 1882)

89 34. \ házasságon kívül született gyermek fogalma alá esik a B. T. k. értelmében azon gyermek is, ki a házasság megkötése után született ugyan, de kit a házasság megkötése előtt, házasságon kivül nem a nő későbbi férje nemzett. (1881. évi 111. sz. a.) P. Józsefné született V. Julianna leánykorában idegen férfi által teherbe ejtetvén, P. Józsefhez történt férjhez menetele után két héttel egy életképes leánygyermeket szült és ezt torkára letömött szalmás ganéjjal 1880. május 25-én este előzetes elhatározásához képest megfojtotta. A székesfehérvári kir. törvényszék : P. Józsefné a gyermekgyilkosság bűntettében bűnösnek találtatván, három évi börtönre ítéltetik. Indokok: Az iratokhoz csatolt orvosi látlelet és a törvényszéki orvosi, a végtárgyaláson adott felülvélemónynyel, törvónyszerüleg beigazoltatik, miszerint P. Józsefné gyermeket szült, hogy az újszülött leánygyermek élő, életképes volt, s hogy az a szájába és torkába letömött szalmás ganéjjal fojtatott meg és fosztatott meg életétől, s hogy a betömés folytán a halálnak mulhatlanul be kellett következnie. P. Józsefné vádlott pedig elismeri, miszerint leánykorában idegen embertől teherbe esve a szülési időpont bekövetkezése előtt két héttel P. Józsefhez férjhez ment, de előtte terhes állapotát elhallgatta, sőt eltagadta, f. év máj. 25. pedig már este szülési fájdalmakat érzett, de azért senkinek sem szólt, hanem éjjel midőn a szülést már igen közeledni vélte, K. János lakásánál hátul á'ló pinczéhez ment, hol is egy kisleánygyermeket szült, midőn pedig az sirni kezdett, a mellette lévő ganéjdombról azon előleges elhatározással, hogy gyermeke szájának eltömésével ezt megfojtja, szalmás ganéjt vett kezébe, s azt gyermeke szájába nyomta, sőt torkára is letömte, ugy hogy az azonnal meghalt; ezután a gaz közé rejtve, helyére visszafeküdt férje mellé, s másnap reggel kiment ismét kapálni, tettéről pedig senkinek sem szólván, mig csak a gyermekhulla meg nem tatáltatott s az iránt kérdőre nem vonatott. Minthogy pedig ezekkel a gyermekgyilkosság bűntettének alanyi és tárgyi tényálladóka begyőzve lett, vádlottat ebben bűnösnek kimondani, s az ítélet szerint büntetni kellett; jó előélete és őszinte vallomása mellett figyelembe jött sulyositólag, hogy már férjnél lévén a szégyentőli félelem a tett elkövetésére erős indokul nem szolgálhatott, s hogy terhességének eltagudása szülési készületek elmulasztásából következtetőleg ujszü-