Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVI. folyam (Budapest, 1881)

43 A váltóadós tehát jelen esetben felperes ellen, mint a ki ily forgatmány alapján jutott a váltó birtokába, mindazon kifogásokkal élhet, melyekkel felperes élhetett előzője ellen. Felperes részéről kétségbe nem vonatott, hogy előzője ellen alperesnek az A. alatti, alperes és felperes előzőjs között létrejött birói egyezség alapján, 100 frt tőke s ennek 1877. évi decz. 19-től folyó 8% kamatai iránt megállapított követelése van, minthogy pedig alperes kifogása lényegileg a beszámítás kifogásának veendő, ezen kifogásnak a váltótörvény 94-ik §-a értelmében helyt adni, és a felperesi követelést alperesnek a hivatolt birói egyezségen ala­puló követelése által kiegyenlitettnek kimondani kellett. 24. A váltótiirvény 66. §-a szerint váltói kezeskép csak az marasztalható, kire nézve magá­val a váltó tartalmával igazoltatik, hogy a váltót kifejezetten kezesi minőségben irta alá. (1880. jul. 1. 586. sz. a.) Dr. R. Jakab ügyvéd által képviselt R. Jakabnak Dr. Bl. A.ügyvéd által védett KI. Ignácz elleni 90 frt s jár. iránti perében a budapesti kir. kereskedelmi ós váltótörvényszék 1880. január 30. 7035. sz.*a. következő ítéletet hozott: Felperes keresetével másodr. alperes irányában elutasittatik. Indokok: A kezességnek a v.-t. 66. §-a szerint magára a vál­tóra irva, és a 3-ik §. 5. pontja alatt meghatározott módon aláirva kell lennie, különben váltójogi kötelezést nem szül. Kezességi nyilatkozatnak, csak a váltó előlapján lévő névalá­irás tekinthető, a hátlapon előforduló puszta névírás azonban a fent­érintett kelléknek megfelelő kezességi nyilatkozatot nem képez. Másodrendű alperesnek a kereseti váltó hátlapján levő névírá­sából tehát váltójogilag érvényesíthető kezességi kötelezés nem szár­mazik, s ugyanazért, miután a kezességi nyilatkozat váltótörvényi­leg megszabott lényeges kellékének hiányát szóbeli egyezkedés nem pótolhatja s igy felperes által felhívott tanúnak kihallgatása ered­ményre nem vezethetne; felperest váltókeresetóvel másodrendű alperes irányában eluta­sítani kellett. A tárgyalásra meg nem jelent elsőrendű alperes marasztalása iránt felperes a tárgyalásnál kérelmet elő nem terjesztvén s a meg­idéztetést igazoló postai vevényt sem mutatván fel, ezen alperes irá­nyában határozat hozható nem volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom