Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVI. folyam (Budapest, 1881)

30 a Kisteleken feladott gabona, alperes utasítása folytán szállítandó volt. A semmitőszék az alkusz emiitett kötjegyét jelzett irányban teljes bizonyítéknak fogadta el, részint azért, mivel ahoz a tanukép kihallgatott alkusznak esküje hozzájárult, másrészt pedig azon okból, mivel annak az ügylet teljesítésére vonatkozó tartalmát alperes sem vonta kétségbe, hanem azt csak helyteleuül értelmezni kísérletté meg. Hogy a gabona értéke fizetési helyéül Bécs köttetett volna ki, ennek az alkuszi kötjegyben ninc9 semmi nyoma, melyben a fizetésre vonatkozólag csak annyi foglaltatik: hogy azt a vevő a gabona feladásáról kiállított vevóny beszolgáltatásával azonnal és egészben teljesíteni köteles. Ez irányban határozott külön megállapodás hiányában tehát a ptrs. 324. §-nak általános rendelkezése nyer alkalmazást. Mindezekhez képest pedig felperes jelen perét saját telepe helyének keresked. bírósága előtt is jogosan indíthatta meg (ptrs. 30., 35. §§.). Alperes részéről beügyelt bécsi gabona- s liszttőzsde 2. sz. a. jkönyvi kivonata figyelembe nem vétethetett, miután azt felperes sem alá nem irta, sem tiltakozásával szemben nem igazoltatott, hogy annak helyette való aláírásával, a különben ügykörén kívül eljáró alkuszt megbízta volna. A biztosító társulat ügynökének ily minőségben foganatosított ügyleteiből származott keresetek a kereskedelmi illetékesség körébe tartoznak, habár az ügynök elleni társnlati követelés jelzálogilag biztosíttatott is. (1880. jul. 1. 12815. sz. a.) B. László miskolczi lakos mint a Haza bizt. társaság volt miskolczi főügynöke, Tisza bizt. s jelzálogbank mint a Haza bizt. társaság engedményese ellen, a miskolczi telekkönyvekben bekebelezett 5200 frtról adott beszámolás elfogadása iránt 1880. jan. 14. a miskolczi tszék előtt rendes keresetet támasztott. Felperes mint ügynök a Hazánál tartozásban állott, minek fedezésére váltókat állított ki s egyszersmind telekk. bekebelezéssel biztosítékot is adott. A miskolczi tszék mint köztörvényi bíróság 1880. april 5-én kelt végzésével magát illetékesnek mondotta ki. Alperes semm. panaszára a semmitőszék a tszék végzését megsemmisítette (297. §. 4. p.) ; mert felperes előadása szerint a beszámolás tárgyául lett kö-