Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVI. folyam (Budapest, 1881)

163 A legfőbb ítélőszék a kir. tábla ítéletét helybenhagyta. Indokok: A kérdéses favételi ügylet megkötésére alperes át* adási kötelezettségére, az átadás határidejére s az adásvételi ügylettől el nem állásra vonatkozólag másodbiróságilag felhozott alapos indokok alapján, alperes czég szerződósszegőnek levén tekintendő, mint ilyen a ker. törv. 277. §. értelmében, a foglaló kétszerege fejében követelt 100 frtnak megfizetésére annyival inkább kötelezendő, mert alperes a ker. törv. 354. §. rendelkezésének elmulasztásával nem is védekezett, sőt hallgatag beismerte azon kereseti állítást, hogy felperes által a kárkövetelósről értesittetetett, azt pedig, hogy az értesítés nem kellő időben törtónt volna, mint szinte azt, hogy a szer • ződós utólagos teljesítését az ügylet természete megengedte volna, fel sem említette ; fel sem hozott tények ellenében pedig felperes érveinek, esetleg bizonyítékainak előterjesztésére perrend szerint nem köteles. Kártérítés czimén jogosan követelhette felperes a fuvaroztatás megkísérlése alkalmával felmerült 52 frt költséget, mert ezen költségek felmerülése a tanuk vallomásával teljesen bebizonyíttatott; azonban ezen 52 frtból alperes csakis 2 frt fizetésére köteleztethetett, miután a ker. törv. 277. §. szerint alperes mint szerződésszegő csak a foglaló kétszerege fejében fent már megítélt 50 frtot meghaladó kárösszeget köteles megtéríteni. Ellenben az árkülönbözet czimén követelt 34 frt 50 kr iránti keresetével felperest azért kellett elutasítani, mert a ker. törvény 356. §. 2. pontjakónt árkülönbözet anélkül, hogy a késedelmes eladó által át nem adott áru helyett másnak tényleges beszerzése igazoltatnék, csakis oly áruknál követelhető, melyek piaczi vagy tőzsdei árral birnak; melyek közé a tűzi fa nem tartozván, felperes az általános magánjog szabályai szerint csupán azon kárösszeget lenne jogosítva követelni, mely a szerződési s a valósággal megtörtónt beszerzési ár közötti különbözetből eredendett; már pedig felperes azt, hogy alperes által át nem adott 10 öl fa helyett hason minőségű 10 öl fát 18 írtjával valósággal beszerzett s igy tényleg károsodott volna, alperes tagadása ellenében be nem bizonyította. k*