Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVI. folyam (Budapest, 1881)

124 jan. 30. kelt 2 '/. alatti leveléből értesült legelőször arról, hogy F. Árpádnak az ezen levélben körülirt eladandó fája van. Ugyancsak L. Farkas alperesi tanú vallja, miszerint felperesnek megbízást adott, hogy a fára vevőt szerezzen, sőt hogy annak a szerződés megkötése esetére közbenjárási dijat is ígért, mi egyébiránt az L- alatti levél végpontjából is kitetszik. Az 1879. évi február 4. kelt E. alatti levél igazolja továbbá, hogy alperes felperesnek közbenjárását elfogadta, őt további adatok szerzésére felhivta és neki több évre szóló szerződés közvetitéseért 1 % dijat kötelezett. Ezekből kétségtelen, hogy az addig egymást nem ismert szerződő feleket felperes hozta össze nemcsak, hanem azok mindegyikétől a közbenjárásra határozott megbizást is nyert. A D. G. L. K. 5 7. ós 6 •/. alatti levelek tanúságot tesznek továbbá arról, hogy felperes a megbízatásban tovább eljárt, eladó féltől a szerződési módozatokat megszerezte, azokat alperessel közölte, felek személyes találkozásának eszközlésére s igy a szei'ződós létrehozatalán fáradozott. A 9 '/. alattival végre alperes maga igazolja, hogy közte és F. Árpád között az adásvételi ügylet, ugy mint az a keresetlevélben előadatik, 10 év alatt szállítandó, összesen 420000 frt vótelárt képviselő egy millió bükkfa léczre csakugyan létrejött. Ily állásában a dolognak nem vétethetett figyelembe alperesnek arra alapított védekezése, hogy a 9 •/. alatti szerződés nem felperes közbenjárásának eredménye, mert ennél eladó részéről St. és H. az ő részéről pedig Oe. jártak közben s mert a 9 7. alatti nem azon feltótelek mellett köttetett meg, melyeket vele volt felperes közlött. Nem vétethetett pedig figyelembe azért, mert L. Farkas tanúvallomásából kitűnik, hogy St. és H. hozzá Dévára már mint alperesnek egyenes meghatalmazottjai jöttek ; mely vallomásból kétségtelen, hogy nevezett két egyén nem eladó részéről közvetítette a szerződést, hanem alperes által küldettek a fa megtekintése végett és pedig L. Farkas által a személyes találkozásra L. szerint kitűzött napot követő napon ós akkor, midőn alperes a tudni valókat felperestől már megtudván, a szerződést már felperes elkerülésével is megköthette. Alperes ezen egyoldalú cselekvénye azonban őt a kötelezett díj megfizetésétől fel nem mentheti, mert az E. alattiban sem köttetett ki, hogy a szerződési feltótelek megállapítását és a szerződós