Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVI. folyam (Budapest, 1881)

111 A semmitőszók a tszék Ítéletét s eljárását megsemmisithetőnek nem találta. Mert azon kérdés: váljon érvényes-e azon házasság, mely az ágostai hitvallású felperes s az izraelita alperes közt polgári utón külföldön köttetett, s váljon lehet-e a házasságvédő által érvénytelennek állított házasságot bíróilag föloldani: oly érdembeli kérdés, melyet az elsőbiróság is itéletileg döntött el, s melynek elbírálása az érdemben kélő felsőbíróságok hatásköréhez tartozik; s mert a kereset az 187 9. 50. t. cz. (honositásról) hatálybalépte előtt indíttatott, alperes pedig a birói hatáskör ellen kifogással nem élt, sőt utóbbi kihallgattatása alkalmával is kijelentette, hogy az eljárt tszék eljárásában megnyugszik * de nyilvánvaló illetóktelenség esete sem forog fen ; miután a felek utolsó együttlakása az eljárt tszék területén volt ; egyébként pedig azon tszék egyiránt illetékes ugy az izraelita férjre mint az evang. nőre nézve. A kir. tábla felperest kereseti kérelmével elutasította. Mert : Mellőzve annak elbírálását, váljon peres felek közt a házasság az északamerikai törvényeknek megfelelő módon létesült-e vagy sem ? e helyett első sorban az volt vizsgálandó : váljon azon kötelék, mely az ágostai vallású felperes és az izraelita alperes között külföldön polgári uton létre jött, törvényeink szerint házasságnak minősíthető-e ? és váljon azon kötelék feloldása hazánk bíróságainak jogköréhez tartozik-e? Tekintve hogy az 1868. 54. t. cz. 22., 36. §§. szerint csak az evangelicus mindkét hitfelekezetüek, unitáriusok ós izraeliták válópereinek, továbbá az 1868. 48. t. cz. szerint a vegyes házassági váló pereknek elbirálására tartozik a polgári bíróságok jogköréhez; a jelen keresettel indított per pedig a fenébb jelzettek közé annál kevésbé sorolható, mivel törvényeink szerint a házasság jogérvényesen csupán egyházi szertartás utján levén megköthető, a polgári házasság intézményét törvényeink nem ismerik ; de ezenfelül az 1786. márcz. 6. kelt ós törvényes erejűvé vált házassági ny. parancs 10. §-a a keresztény vallást ós más nem ezen vallást követő egyének közötti házasságot semmisnek és érvénytelennek nyilvánítja. Mindezekhez képest peres felek közt törvényeink szerint létrejött házassági kötelék fen nem állván, jogszerüleg nem létező köteléknek feloldása pedig bíróilag kimondható nem lévén, a tszék ítéletét megváltoztatni stb. kellett. A legfőbb ítélőszék a kir. tábla ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróságit hagyta helyben indokaiból, annál is inkább : mert azon kérdés: hogy a felek közt létrejött házasság felbonthatásának van helye vagy sem ? szoros összefüggésben van azon kérdés elbirá-