Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVI. folyam (Budapest, 1881)

90 Ezek előre bocsátása után tekintve, hogy azon esetben, ha a szerződés nem köttetett meg, id. S. János esküjének a «döntő körülmény »-t tárgyazó része a valódi ténynek akként megtörténtére tétetett le, a mint azt az eskü tartalmazza ; tekinive, hogy bűnvádi ügyekben azon ténynek, mely a büntetendő cselekmény lényeges ismérvét képezi, bebizonyitottnak kell lennie, és a mellőzhetlen bizonyítékot vélelem által pótolni egyáltalán nem lehet; tekintve hogy a jelen ügyben épen a döntő ténykörülmény nemcsak nincs bebizonyítva, hanem annak ellenkezője nyomatékos adatokkal, sőt magának a feljelentőnek, és állítólag kárositottnak vallomásával is támogattatik; tekintve végre, hogy a B. T. K. 219. § a összefüggésben állván a polgári perrendtartásnak bizonyítási szabályaival, a hamis eskü tényálladékának létezésére nézve, a polg. törvény rendtartás 221. és 230. §§-aiban határozottan követelt «döntő körülményre*) nézve hamis esküvést tételez fel, a minek fenforgása a jelen esetben az előadottaknál fogva nincs bizonyítva : az alsóbb bíróságoknak az eljárást beszüntető határozata helyben volt hagyandó. 52. Azon körülmény, hogy tettes nem azon személyen követte el a bántalmazást, a kit ezélba vett, hanem véletlenség folytán egy másik szeméiyen: nem zárja ki, hogy cselekménye ez utóbbi személy irányában is szándékosnak betndathassék. (Aberratio ietns.) (1880. okt. 12. 5573. sz. a.) Az aradi kir. törvényszék 1879. decz. 30. emberöléssel vádolt Sk. János elleni bűnügyben következőleg itólt: Vádlott az emberölés bűntényében bűnösnek mondatik ki s ezért befogatásától számítandó két évi börtönre ítéltetik. A bpesti kir. itélő tábla 1880. márczius 8. 6149. szám alatt helybenhagyta. A legfőbb ítélőszék 5573/880. sz. alatt köv. ítéletet hozott: Mindkét alsóbiróság ítélete a bűntett minősítésére nézve megváltoztatik, vádlott a halált okozott súlyos testi sértés bűntettében mondatik ki bűnösnek, egyebekben pedig a kir. itélő tábla ítélete hagyatik helyben. Mert vádlott beismerő vallomása szerint K. Julcsaszolgálóval az ez által a szolgálatadó P. Károlynó előtt lett bevádoltatása miatt összeveszvén, haragjában botjával feléje hajított, de nem őt, hanem a veszekedés közben a tornáczra kijött P. Károlynó 5