Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXIV. folyam (Budapest, 1880)

28 lejárt tőke- ós kamat-járadékok minden tekintetben az országos adó természetével birnak és annak törvényes előnyeit élvezik. Már pedig a ptkrts 447. §. b) pontja értelmében az adó- és illeték-hátralók, a mennyiben lejárt, az előnyös tételek között nyer kielégítést. Minthogy pedig 1869. évi június 1-től mostanáig vagyis 1878. év második felóig 10 évi vagyis 20 félévi részlet járt le, ennélfogva világos, hogy az elárverezett dézsmás szőllő vételárából a végrehajtási és árverési költségek után a szőllődézsma-váltságnak két utolsó évi részlet előnyös tételként fizetendő ki, s>az előnyös tótelek után a szőllödézsma-váltság lejárt többi részletei is kifizetendők. Ebből, valamint a prdts 456., 457. és 458. §§-aiból következik, hogy az eladott dézsmás szőllőt terhelő váltság-összegből az árverési vevő tulajdonjogának bekebelezésével egyidejűleg annyi törlendő, a mennyi az árverelési tárgyalás napjáig lejárt. A prdts 456. §-a értelmében közönyös dolog levén: vajon a kincstár részére annyi tényleg kiutalványoztatott-e vagy sem, a dézsmaváltsággal terhelt szőllő mindenesetre a lejárt váltság-részletektől mentesen adandó át az árverési vevőnek. Miért is külön is azon kérelmet terjesztette elő: hogy a kibocsátandó árverési hirdetményben különösen megjegyeztessék, hogy vevő nem tartozik mást fizetni, mint a vételárt és az árverési költséget s ennek fejében a tulajdonjog javára minden egyéb tehertől teljesen, a váltságösszegből pedig a már lejárt részletek és járulékai erejéig tehermentesen fog bekebeleztetni. Hogy pedig az e tárgyban hozandó végzés jogerejü volta az árverésnél kérdéses ne lehessen, kérte erről a kir. adófelügyelősóget is értesíteni. A kir. járásbíróság az árverést elrendelvén, és a perrendszerü intézkedéseket megtévén, végzését következőleg fejezte be. Ellenben a kérelem azon részének, hogy az árverési hirdetményben különösen megjegyeztessék az, miszerint az árverésig már lejárt 20. szőllődézsma-váltsági részlet, ha a vételárból ki nem kerülne is, vevőt nem terheli, ós hogy ezek a vevő tulajdonjogának bekebelezésével hivatalból töröltetni fognak, helyt adni nem lehetett, mert az 1870. évi jun. 22-ón 7925. sz. a. kelt m. kir. igazságügyministeri rendelet 8. pontja értelmében, a végrehajtási árverés esetén a váltságtartozás után már lejárt törlesztési járadékok a végrehajtási tömegből minden hitelező előtt törvényszerű elsőbbséggel bírván, a hátralevő járadékok fizetése a vevőt terheli.