Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXIV. folyam (Budapest, 1880)

182 rési vevő által beadott zárlati kérelemnek elintézésekor zárgond­noki kezelés alatt volt, s igy a vevő a végreh. szenvedő által beadott semm. panasz elintézéséig, a házbér jövedelem illetékte­len beszedhetésére nézve veszélynek kitéve nem lehetett: zárlat elrendelésének szüksége fenn nem forgott. 2. Ennélfogva azért, mivel az árverési vevő részére a zár­lat mégis elrendeltetett és uj zárgondnok vezettetett be, egy má­sikhitelező kérelme folytán már korábban bevezetett zárgondnok helytelenül mentetett fel zárgondnoki tisztétől, miért az árverési vevő részére zárlatot rendelő utóbbi végzés megsemmisítendő . 19 24. Tekintve, hogy az osztrák-magyar banknak 1878. évi XXV-ik törv. czikkelyébe iktatott alapszabályai 48. §-a a bank részére nem egyszerűen a perr. 431. §-ában minden hitelező részére meg­engedett észrevételezési jogot, melyet külön törvénynyel részére fentartani szükséges nem is lett volna, hanem kifejezetten azon kiváltságot állapitja meg, mely szerint az árverési feltételek ter­vezetét azon esetben is a bank van jogositva elkészíteni, midőn az árverés más hitelező részére rendeltetett el; s a bíróság ezen feltételeket csak az előző hitelezők meghallgatása mellett meg­vizsgálva, egyesség nem sikerülte esetében megállapítja; mely kiváltsággal a polg. perrendt. 431. §-ában az összes hitelezőknek, tehát a később bekebelezetteknek is engedélyezett észrevétele­zési jog össze nem egyeztethető ; ennélfogva oly esetben, midőn az osztrák-magyar bank vezet végrehajtást, az árverési feltételek iránti észrevételezésre nézve a perrendt. 431. §-a nem alkalmazható, hanem csak az idé­zett törvény 48. §-a, vagyis észrevételezési joggal egyedül a ban­kot megelőző hitelezők élhetnek 20 27. Azon alapon, mert a bíróság a 300 frtot meghaladó jegyzői fize­tésre rendelte el a végrehajtást, ezen végzés megsemmisítésének helye nincs, midőn a végrehajtás nem a birói végzés, hanem a felek közt létrejött egyesség értelmében jött létre 23 28. A színész fellépti dijai az 1876. 31. tczikk 1. §-ában nem jelöltet­nek ki oly illetménynek, mely végrehajtási foglalás alá vonható nem lenne 24 35. Semmiségi esetet képez, ha oly a végrehajtást szenvedő alperest illető követeléseknek, melyek kellően körül nem írattak, sem a reájok vonatkozó okiratok elő nem szereztettek, vagy a folyó s s meg nem határozott időre járó haszonbéri követeléseknek birói elárvereltetése rendeltetik 30 II. FEJEZET. Végrehajtás az ingóságokra. 14. A plébános a papi javadalmaknak nem tulajdonosa, hanem csak meg nem határozható időre haszonélvezője levén, az azokkal egy­bekötött párbér-jövedelmek, végrehajtás esetében, árverés utján haszonbérbe nem adhatók 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom