Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXIV. folyam (Budapest, 1880)

30 Habár alperes a per során beismerte, hogy azon szántóföld, melyen a keresetbeli buza 1877. évben termett, a felperes által örökölt szántófölddel ugyanazonos, mindamellett felperest a jelen perbeli keresetével elutasitani kellett; mert a 7. alatti hagyatéki átadási végzés azt is igazolja, hogy néhai B. Gliczának hagyatékában, a melytől a keresetben emiitett szántóföld felperesnek örökösödés jogczimén átadatott, alperes özv. B. Lukáné szül. Ó. Milicza néhai férjének az 1872. évben végrendelet hátrahagyásával elhalálozott B. Lukácsnak jogán 1/s részben szintén örökösödött; továbbá mert felperes azon alperesi állítást, hogy alperes a kérdésben forgó szántóföldet 3 éven át özvegyi jogon birtokolta és használta, a tárgyalás rendén egyenesen és határozottan nem tagadta; mert felperes a per során beismerte; de a folyamodó által tanukép felhívott és kihallgatott F. Despót alperes feleletének hittel erősített vallomása által is begyőzetett, hogy a keresetben emiitett szántóföld 1876. évi őszkor F. Despót, mint alperesnek felese által lett megmunkálva és bevetve. Ily körülmények között a keresetbeli búzatermés vagy annak becsértéke felperesnek annyival kevésbé volt megítélhető, mert a •/. alatti beszavatolási végzésből az, hogy a keresetben említett szántóföld az 1877. évi függő terméssel adatott volna át, határozottan ki nem tűnik; továbbá mert a mennyiben a •/. alatti beszavatolási végzésben az foglaltatik, hogy a tulajdonjognak telekkönyvi bekebelezése végett a telekkönyvi hatóság csak az örökösödési illeték lefizetése és illetőleg annak igazolása után fog megkerestetni, felperes azt sem igazolta, hogy a kereset beadásakor már a szóban forgó szántóföldnek telekkönyvileg bekebelezett tulajdonosa lett volna; e nélkül a 7. alatti átadási végzés csak jogczimet adván a birtokhoz és tulajdonjoghoz, a jogszerű birtokot és tulajdonjogot meg sem szerezhette. A m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék pedig következő ítéletet hozott: a budapesti kir. táblának ítélete indokaiból és még azért is helybenhagyatik, mert igazolt jóhiszemű birtokosnak az általa előállított, már közel az aratáshoz ós egy esedékes terméshez — ellenkező illetékes intézkedés hiányában — törvényes joga van.