Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXIII. folyam (Budapest, 1880)

73 Alperes kifogással élt az illetékesség e. A budapesti keresk. tszék f. év jun. 6. 41396. sz. a. magát illetékesnek mondotta ki; tekintve, hogy alperes bej. kereskedő, s hogy kereskedőknek ügyletei ellenkező beigazolásáig üzletük folytatásához tartozóknak vélelmezendők ; s hogy a kereseti közvetítési ügylet alperest illetőleg annál is inkább kereskedelmi, mivel alperes czége ezen tszéknél mint: «birtok adásvételi bizományi üzlet» jegyeztetett be; a ker. törv. 262. §-a pedig (mely a kereskedelem érdekében szigorúan érteimesendő) csak oly szerződésekre terjesztethetik ki, melyek közvetlenül az ingatlanok állagára s nem azoknak bizonyos időtartamú s kereskedelmi czélra szolgáló használatára vonatkoznak. Alperes semm. panaszára, a semmitőszék a budapesti keresk. tszék végzését megsemmisítette (297. §. 4. p.) s azt tárgyilag illetéktelennek kimondotta; mert a minek megszerzése törvény szerint keresk. ügylet nem lehet, annak közvetítése sem képezhet keresk. ügyletet. A ker. törv. 297. §. 7. p. határozott szövegezése ez irányban kétségnek helyt nem enged. Ehhezkópest azonban a keresk. elj. rend. 5. §-a jelen esetre alkalmazást nem nyerhet, miután a perre alkalmat szolgáltató alperes közvetítésének tárgyát ingatlan vagyon haszonbérlete, tehát oly ügylet képezte, mely a ker. törv. 262. §. szerint a keresk. ügyletek keretéből feltétlenül ki van zárva. Azon megkülönböztetés pedig, mely a tszék indokaiban a dolgok ingó s ingatlan természete tekintetéből a vétel s haszonbérlet közt tétetik, az ez irányban mérvadó polgári magánjog szerint jogosultsággal nem bir, következetességében pedig abbeli anomáliához vezetne, hogy a bej. kereskedő ellen földhaszonbérleti tartozás miatt kereskedelmi per indíttathatnék. Vajon végre a kereskedelem érdekére nézve kedvezőbb-e a ker. törv. 262. §-nak szorosabb vagy tágabb értelmezése: az a bírói eognitiónak nem tárgya. 16. 1 zárgondnoki dij megállapítása, a zárlat-szenvedő jogaira is kihatván: utóbbi kihallgatása nélkül azon dijak iránt határozni nem lehet. (1879. jul. 17. 14390. sz. a.) P. Ignácznak, Sch. Adolf (zálogintézeti közkereseti társaság) elleni zárlat ügyében, zárgondnok Sch. Károly a kolozsvári tszék