Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXIII. folyam (Budapest, 1880)

66 visszaadatni rendelte, mint olyat, mely a kereskedelmi eljárási rend. 9. 14. §§-ainak ugy a perr. 67. §-nak meg nem felel. Ez ellen semm. panaszt adott be. A semmitőszék azt elvetette; mert a keresk. törvény 174. §-ában az egyes részvényeseknek engedett kereseti jog csak peres eljárás utján érvényesíthető, peres eljárás pedig ellenfél nélkül helyt nem foghatván, az eljáró biróság az eljár. szab. 9. 14. §§. alapján a peres eljárás megindítására nem alkalmas keresetet helyesen utasította vissza. 9. A végrehajthatóság záradékával ellátott fr inczia bírósági határozat jogérvényesnek levén tekintendő, s abban az illető fél, képviselője előadása folytán mint kereskedő levén feltüntetve, a reá nézve kereskedelminek tekintendő jogügylet, a kereskedelmi illetékesség tárgyát képezi. (1879. július 9. 13608. sz. a.) R. József budapesti lakos mint B. s fia czóg engedményese, S. Imre párisi kereskedő ellen 3000 frt fizetésére f. óv márcziusban a budapesti keresk. tszék előtt pert indított, miután S. előbb temesvári lakos az ott létezett S. Imre s társa czégnek B. irányábani 3000 frt tartozása kiegyenlítését még 1874-ben A. szerint mint készfizető kezes magára vállalta, s a kifizetést kötelezte, mihelyt a csődmegszüntetési végzés létre jön, mi 1876-ban mégis történt, de S. kötelezettségének eleget nem tett, időközben pedig Párisba költözött s keresk. üzletét ott folytatta. R. engedménye alapján őt a párisi tszék előtt beperelte, de mivel mind B., mind S. idegenek, a franczia bírósági illetékesség meg nem állapíttatott, az előleges biztosítás azonban javára 1879. apr. 1. fentartatott, meddig a permeginditást igazolnia kellett. (1879. jan. 14. ítélet.) Alperes kifogásolja az illetékességet, mert ő az A. kötelező kiállításakor nem volt kereskedő, de nem is lehetett, minthogy a keresetlevél szerint is akkor csőd alatt állott; de maga B. sem kereskedő. Az A. alatti ügylet reá nézve keresk. ügyletet egyátalán nem képez, mivel elhalt atyja váltóadósságainak általa — alperes — ós édes anyja által magukra vállalt kiegyenlítésére vonatkozik. Felperes ezek ellenében hivatkozik, különösen a párisi biróság E. alatti Ítéletére (illetékességi kérdésben), melyben igazoltatik, hogy ő magát kereskedőnek mondja s abban mint ilyen jeleztetik. A keresk. tszék. f. óv május 16. 35730. sz. a. illetőségét megállapította; mert alperes elismerte, hogy a «S. Imre s társ»