Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXIII. folyam (Budapest, 1880)

23 megváltoztatásával utóbbi vélemény vétetett fel a jkönyvbe mint ítélet (1879. május 12.) A semmitöszék itt a 304. §-t alkalmazhatónak nem találta; mert a perrend, sem az ügyv. szabályok nem tiltják, hogy a birák véleményének meghallgatása után, az előülő is a maga véleményét nyilvánítsa, s a már korábban szavazott birák az előülő véleményéhez járuljanak s az előülő az ekként alakult többség véleménye szerint mondja ki a határozatot. Az tehát, hogy az előadó véleményét az egyik szavazó elfogadta, s utóbb ezen szavazó az elnök véleményéhez tért át, semm. esetet egyátalában, és pedig annálkevésbé képez, mivel valamely előadói vélemény azáltal, hogy a szavazó birák hozzájárulnak, még határozattá nem emelkedik, hanem az előülő kijelentése szükséges. (Ügyv. szab. 146. §.) 26. A zárlat bizonyos erdőterületre el nem rendelhető, midőn az nem azon alapon kéretik, mert a volt úrbéresek az úrbéri fáizás haszonélvezetében megháborítottak, vagy annak kiszolgáltatása megtagadtatott volna a volt földesúr kincstár által, hanem azért, hogy utóbbi az erdőnek a birtokrendezési per folyama alatti kivágatásában meggátoltassék. (1879. máj. 28. 10655. sz. a.) Nagy-Maros mezőváros volt urbéresi, az ó-buda-visegrádi kincstári uradalom ellen az úrbéri rendezés befejeztéig a jelen birtokállapot fentartása végett, bizonyos erdőterületekre zárlat elrendelését kérték. A vámosmikolai jbiróság, az uradalom illetékességi kifogásai elvetésével magát f. óv márczius 22. 1589. sz. végzésével illetékesnek kimondotta, mert jelen esetben az ideiglenes birtokállapot fentartása sommás útra tartozik. A kincstári uradalom semm. panaszára, a semmitöszék a járásbíróság végzését megsemmisítette; (297. §. 4. p.) Indokok: tekintve, hogy az 1871. 53. tcz. 87. §. az úrbéri rendezés előtt fennállott birtokállapotnak addig, mig a rendezés megtörténnék, ideiglenes fentartásáról intézkedik s erre nézve állapitja meg a perr. 98. §. í) pontjában kijelölt bíróság illetőségét; tekintve, hogy a jelen esetben a kijelölt erdőterületekre a zárlat elrendelése azért kéretett, hogy miután a volt úrbéresek előadása szerint, az úrbéri rendezés czélszerüen csak akképen vihető keresztül, ha a kérdésben forgó területek a volt úrbéresek részére kihasi-