Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXII. folyam (Budapest, 1879)

87 lett a tszékhez utasítva, miután nem szenved kétséget, hogy alperesre mint az A. alatti okmány kiállítása idejében volt kereskedőre nézve, a kereseti jogügylet, a keresk. törv. 260. §. alapján keresk. ügyletet képez, melynek elbírálására a keresk. elj. 7. §. 1. p. értelmében az eljáró bíróság illetékes. 14. Hivatalból észlelendő semmiségi esetet képez, ha a tszék hozzá mint keresk. bírósághoz beadott kereset felett hozott végzésébeu magát illetéktelennek mondja ki, és a keresk. eljárási rend. 24. §. eseten kivül írásbeli eljárást rendel, mind a mellett mint keresk. bíróság, kereskedelmi tanácsban hoz ítéletet. (1879. márcz. 28. 2943. sz. a.) M. József, F. Farkas ellen egy vaggon török buza szállítása iránt kötött szóbeli szerződós érvénytelenítése és a 300 frt foglaló kótszeregének megítélése iránt 1877. jul. 12. a gyulafehérvári törvényszékhez mint keresk. birósághoz keresetet adott be. A tszék jul. 30. 7705. sz. végzésével perfelvételi határnapot tűzött ki, kimondván, mikép a felek nem levén bej. kereskedők, a kereset nem a kereskedelmi, hanem a rendes bíróság által tárgyalandó. Az írásbeli tárgyalás csakugyan megtartatott, a tszék azonban Ítéletét még is kereskedelmi tanácsban, mint keresk. bíróság hozta meg, melyben felperest keresetével elutasította. Ez ellen felperes semm. panaszt adott be. A semmitőszók a tszék ítéletét egész eljárással együtt hivatalból megsemmisítette (297. §. 1. p.) s utasította, hogy ujabb szabályszerű tárgyalást tűzzön ki; mert a kereset a tszék mint keresk. birósághoz levén beadva, ennek folytán a tszék a tárgyalást a keresk. elj. rendelet 10. §. értelmében tartozott volna elrendelni; midőn tehát e helyett az ügynek írásbeli eljárás szerinti tárgyalását, a hivatolt rend. 24. §. esetén kivül rendelte el, s a keresetre hozott végzésében magát mint keresk. bíróság hivatalból, s ekként szabályellenesen nyilvánította illetéktelennek, mégis az ítéletet az idézett rend. 4. §. szerint alakitott tanácsban mint keresk. bíróság hozta, és ezen merőben perrendellenes eljárásai által a feleket a magánjogi szabványok helyes alkalmazása iránt is tévedésbe hozta, a törvényszerű eljárást pedig lehetetlenné tette, az előlhivatolt törvénybe ütköző s az egész perbeli eljárás megsemmisítésére kiható lényeges alaki szabálytalanságot követett el.