Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXII. folyam (Budapest, 1879)

50 57. Hivatalból figyelembe veendő seinmiségi esetet képez, ha az elsőbiróság idő elóttiség indokából utasítja el a keresetet, s a másodbiróság, ha az időelöttiséget fenforogni nem látja, a helyett, hogy az elsöbiróságot érdemleges ítélet hozatalára ntasitaná, mindjárt az ügy érdemében határoz. (1879. april 7. 6841. sz. a.) J. Eleknó P. Anna felperesnek S. András és társai ellen ingatlan birtokbaadása iránti perében Felperest keresetével időelőttisóg indokából utasította el; mert felperes tulajdonjogi bejegyzése a jelenlegi alperesek által 1877. évi január 28-án 1379. sz. a. tehát a jelen per megindítását megelőzőleg tulajdoni keresettel támadtatott meg, és miután oly esetben midőn az ingatlanok tulajdonjoga iránt per van folyamatban, ugyanezen ingatlanság birtoka mindaddig mig a tulajdonjog kérdése iránti per el nem bírálható, a mennyiben felperes a birtokot kizárólag az ő részére bejegyzett tulajdonjog alapján követeli a p. t. rendt. 12. §-ához képest időelőtti keresetével el volt utasítandó. A budapesti kir. ítélő tábla 1878. évi november 4-ik napján 40526. szám alatt hozott ítéletével az elsőbiróság ítéletét megváltoztatta, s alperest a kereseti ingatlan kiadására kötelezte: mert felpereseknek a kereseti birtokrósz tulajdonjoga jogerejü ítélet által ítéltetvén meg, e jogok folyománya, vagyis a tényleges birtoklás őket megilleti, s e jogok érvónyesitésót az, hogy alperesek a tulajdonjog megitólóse iránt uj pert tettek folyamatba, jelen esetben, midőn már megítélt jog érvényesítése forog szóban, meg nem akadályozhatja, s ennélfogva felperesnek a tényleges birtokot meg kellett ítélni. A legfőbb ítélőszék a másodbiróság eljárásában hivatalból figyelembe veendő semmiségi esetet látván fenforogni, az iratokat a semmitőszékhez áttette, a semmitőszék pedig következő határozatot hozott: A budapesti kir. ítélő táblának fentebbi számú ós keletű ítélete, tekintve, hogy az elsőbiróság felperest keresetével az ügy érdemének mellőzésével egyedül mint időelőttivel utasítván el, a menynyiben a másodbiróság ezen nézetet nem osztotta, az eljáró bíróságot tartozott volna az ügy érdemének eldöntésére utasítani, holott az ügy jelen állásában a három fokú felebbezóstől a felek elzáratván, a másodbirósági ítélet által azok jogsérelmet szenvedtek, a polg. törvk. rendtartás 297. §-ának 1. pontja alapján és a 304. §. alkalmazása