Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXII. folyam (Budapest, 1879)

41 51. Hivatalbóli megsemmisítés alapjául nem szolgál, ha az ügyvédi dij megállapitá" sára irányzott beadvány kérvénynek ezimeztetik, midőn a bíróság arra a rendes eljárást megindítván, ez ellen alperes semm. panaszszal nem élt. Ugy az sem, ha az ellenfél nem szám szerint kitett, hanem a megállapítandó összegben kéretett marasztaltatni, hivatko­zással az azon fél nevében vitt perben előmutatott költségjegyzékre. (1879. jun. 24. 18838. sz. a.) G. Lajos ügyvéd, B. István e. ügyvédi dijai s költségei meg­állapítását kérvényezte a n.-kanizsai tszéknél, azon perre vonatkozó­lag, melyben alperest N. Józsefnó ellenében képviselte. A tszék azo­kat megállapította, mi ellen felebbezés történt. A kir. tábla hivatalbóli semmiség alapján felterjesztette; mert felperes nem keresetlevél, hanem kérvény alakjában adta be bead­ványát, és kérelmi részében a marasztalási összeget határozottan ki nem tette. A semmitőszék itt a 304. §-t alkalmazhatónak nem találta : mert szabálytalanság ugyan, hogy felperes beadványát nem keresetnek, hanem kérvénynek czimezte; minthogy azonban az a kereset többi kellékeivel bír, s annak alapján az elsőbiróság a ren­des eljárást megindítván, e miatt alperes panaszszal nem élt, ama szabálytalanság az eljárás megsemmisítésére elegendő okul annálke­vósbé szolgál, mivel felperes kérvényében az általa jelenlegi alperes megbízásánál fogva vitt perben C. alatt előmutatott költségjegyzé­kére hivatkozván, s első sorban ama költségek megállapítását kér­vén : az, hogy kérvényében alperest nem számszerint kitett, hanem a megállapítandó összegben kérte elmarasztaltatni s az elsőbiróság alperest a megállapított összegben elmarasztalta, alaki törvénysértést nem képez. 52. Az 1876. évi 31. t.-ezikk 6. §-a szerint az ezen törvény 1. §-ában érintett szemé­lyeknek oly járandóságai, melyek őket hivatalos állásuknál fogva tett utazások követ­keztében illetik, végrehajtás tárgyát egyáltalában nem képezhetik, s miután a bíróság hivatalból is köteles arra ügyelni, hogy a végrehajtás a törvény korlátain belül foga­natosittassék, az által, hogy a mértföldpénzt a végrehajtási eljárást e tekintetben is helybenhagyó előbbi téves határozata ellenére a zár alul felmentette, alaki törvénysér­tést el nem követett. (1879. május 29. 10796. sz. a.) F. Bernát felperesnek, S. József alperes elleni végrehajtási ügyében az aradi kir. járásbíróságnak 1878. ápril 11-ón 5803. sz. a.

Next

/
Oldalképek
Tartalom