Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXII. folyam (Budapest, 1879)

31 a semmitőszék a neheztelt végzést megsemmisítette (297. §. 18. P.); mert tény ugyan az, hogy a perr. 388. §. második bekezdése szerint biztositás elrendelésének csak feltétlenül marasztaló itélet alapján van helye, azonban a törvénynek ezen rendelkezése semmi­kép sem szolgálhat okul, a jelen biztosítási kérvény elutasítására, miután annak alapjául épen olyan itélet szolgál, melylyel a tovább felebbező felperes panaszttevő javára 40 frt perköltség erejéig fel­tétlenül marasztaltatotí el. 42. 1. Felhívási perben, a felhívott félnek ügyvédi ellenjegyzés nélkül beadott nyilat­kozata el nem fogadható. 2. Alaki törvénysértést képez, ha ezen nyilatkozatban a számadási kötelezettség tagadtatván, az mégis keresetnek vétetik azon okból, mivel felhívott ahhoz számadását csatolta, ngy az is, midőn ily keresetnek tekintett nyilatkozatra ellenirati határnap tűzetik ki, mégis előleges megállapodás nélkül jkönyvi tárgyalás engedtetik. (1879. jun. 24. 13026. sz. a.) B. Márton s társa, D. György e. számadásra felhívási kerese­tet adott be az egri tszékhez, melyre felhívott fél nyilatkozatot adott be, s ezután 1878. évi 6707. szám alatti itélet hozatván, az feleb­beztetett. A kir. tábla a 304. §. alapján felterjesztette. A semmitöszék az egri tszék egész eljárását hivatalból meg­semmisítette (297. §. 1. p.) s a beadott nyilatkozatot visszaadatni s ujabb nyilatkozata vagy számadása beadása végett felhívott részére ujabb záros határidőt kitűzni rendelte; mert felhívási keresetre, mint a rendes eljárás egyik eltérő módjára nézve is kötelezők a perr. 85. §. b) p. s a 89. §-ban foglalt rendelkezések. Ezekhez képest tehát a felhívott félnek ügyvédi ellen­jegyzés nélkül beadott nyilatkozata elfogadható nem lett volna, az elsőbiróság azonban azt mint keresetet elfogadván, most már a perr. 89. §. alkalmazásáról szó nem lehet; az elsőbiróság azonban a nyi­latkozat elfogadása által annálinkább alaki törvénysértést követett el, mivel ezen nyilatkozatban a felhívott fél számadási kötelezett­ségét tagadván, mégis a bíróság a nyilatkozatot azért, mivel a mel­lett a felhívott fél számadását is előterjesztette, egyszerűen kereset­nek tekintette. (519. §. 1. p.) Az, hogy később felhívott fél ügyvédet rendelt, különbséget nem tesz, mivel a felhívott fél a tárgyalási jkönyvben az ügyvédi

Next

/
Oldalképek
Tartalom