Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXII. folyam (Budapest, 1879)

86 zettség világosan és félreérthetlenül kikötve nem találtatik, a kész­fizetői kezesség elvállalása pedig az egyetemleges fizetési kötelezett* séget egymagában meg nem állapítja. A m. kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék a kir. tábla fentebbi ítéletét indokainál fogva helybenhagyta." 72. A folyam változása által, a telekkönyvek felvétele után származott területre nézve vonatkozó telekkönyvi tulajdonjog bejegyzése nem kiigazítási kereset ntján, melynek esak hibás telekkönyvi felvétel ellen van helye, hanem not helyszínelés ntján eszközlendő. (1878. aug. 6. 7416. sz. a.) M. Anna a Markulaj felperesnek P. Mitru ellen a sz.-udvar­helyi 17. sz. tjkönyv kiigazítása iránt indított perében az elsőbiróság következő ítéletet hozott: felperes keresetének oly megjegyzéssel, hogy a kiigazítás fel­peres édes atyja M. Márk örökhagyó javára rendeltetik el, hely ada­tik, s a sz.-udvarhelyi 17- sz. tjkönyvben 1806. helyr. sz. a. ingat­lan lejegyeztetni, s abból a szemle jegyzőkönyv melletti mérnöki vázlaton kitüntetett s természetben P. Mitru szántóföldje és a Sza­mos által üresen hagyott meder közötti 1164 • öl kiterjedésű és Moosz Vonuszénak jelölt ingatlan 1806/a-val jelölve P. Mitru nevére a 17. sz. tjkönyvbe visszajegyeztetni rendeltetik, s ezek foga­natosítására az ítélet jogerőre emelkedésekor a telekhivatal utasit­tatik; következő indokoknál fogva. A birói szemle rendjén kitűnt, miszerint alperes P. Mitrunak a sz.-udvarhelyi 17. számú tjkönyvben felvett 1806. helyr. sz. földje ós a Szamos által üresen hagyott meder között, mely meder a szemle­jegyzőkönyvhez csatolt mérnöki vázlat északi részén van jelölve, felperes tettleges birtokában ós használatában 1164 • öl szántóföld találtatik, ezen ingatlan, minthogy az alperes 1806. sz. a. ingatlana a helyszínelés alkalmával készített telekkönyvi vázlat szerint a Sza­mos nagyobbik ágáig terjedőnek van felvéve, alperes nevén álló. Jóllehet tehát, hogy felperes keresetében nem adja elő azon czimet, melyből a kereseti ingatlansághoz tulajdonjogi jogát szár­maztatja, de tekintve, hogy a kihallgatott tanuk abban mindnyájan megegyeznek, hogy felperes M. Márknak a kérdett helyen tulajdo­nát képezett ingatlana volt, M. Anna és M. Györgyike oly módosí­tással, hogy az illető ingatlan a helyszínelés alkalmával a Szamos folyó által volt elborítva, tekintve, hogy a leszármazott örökös jogosítva van örökhagyó jogait keresni, tekintve, hogy M. Márk a

Next

/
Oldalképek
Tartalom