Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXII. folyam (Budapest, 1879)

77 ós különben is az eljárás általános elveivel összeegyeztethető nem volna, hogy a különös gyors eljárást igénylő birtokháboritási esetekben, a bányabirói hatósággal felruházott törvényszék, mint társas bíróság járjon el és ítéljen. Ezeket figyelembe véve, a bányabiróság által az id. törv. szab. VII. R. 37. §-a alapján kiküldött s eljáró birói tag, egyes birói minőségében eljárónak, s mint ilyen ítélethozatalra is jogosítottnak tekintendő. Mi a felebbvitel útját illeti, miután az első foly. törvényszékek azelőtt fennállott felülvizsgálati hatásköre egyátalán megszüntetett, és ennélfogva az ideigl. törv. szab. VII. R. 38. §-ban emiitett, egészen külön szervezetű bányaszék, mint felebbviteli bíróság helyébe a mostani első foly. törvényszék mint bányabiróság lépettnek nem tekinthető: az általános szabálynak megfelelően a szóban forgó, a kiküldött bírósági tag, mint egyes bíró által elsőbiróságilag hozott ítélet másodbiróságilag leendő felülvizsgálatára, a bpesti kir. táblát utasitani kellett. 66. 1. Az engedményezés csakis az annak tárgyát képező követelésre vonatkozó kötelezvény tényleges átadása által levén létrejöttnek tekintendő, ha ily követelés lefoglalása esetén az engedményes a követeléshez való jogosultságát igényperben érvényesíteni kívánja, nemcsak az átruházás megtörténtét, hanem az engedményezett kötvény tényleges átadását is bizonyítani tartozik, ellenesetben keresetével elntasitandó. 2. Ha igényperben hozott oly elsöbirósági végzés, melyben felperes a megítélt föeskütől függöleg utasittatik el, a másodbiróság által olyképen változtatók meg, hogy felperes keresetével feltétlenül elutasittatik: a másodbirósági végzés az elsöbiróság végzését megváltoztatónak lévén tekintendő; e végzés ellen felebbezésnek feltétlenül helye van. (1878. október 16. 10426. sz. a.) Sch. Adolf felperesnek A. Katalin mint foglaltató és A. Péter mint végrehajtást szenvedő alperesek ellen egy 64 frtos követeléshez való jog megállapítása és zár alóli feloldása iránt indított igényperében az elsöbiróság igénylő keresetének azon esetre helyt adott, ha alperesek a főesküt arra le nem teszik, hogy az igény tárgyát képező követelés felperesnek engedményezve nem lett, az eskü letétele esetére azonban felperest keresetével elutasította. A budapesti kir. ítélő tábla 1878. évi május 21. 24505. sz. a. hozott végzésével azonban az elsöbiróság végzését megváltoztatta s igénylő felperest keresetével feltótlenül elutasította; következő indokoknál fogva. B. József tanú arra, hogy a kötelezvény felperesnek az átru-