Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXII. folyam (Budapest, 1879)

49 Panaszlónak felebbezóse folytán a budapesti kir. itólő tábla 1878. évi október hó 9-én 3891. sz. a. következő ítéletet hozott: Az <slsőbiróság ítéletének megváltoztatásával F. István ellen a csőd elrendeltetik s a további törvényes intézkedések megtételére a kir. tszók utasittatik. Indokok: Panaszlott panaszlók követelését való­dinak beismervén, a fizetési tehetetlenséget alaposan gyanittató s panaszlók által felhozott adatokat az által kívánta megerőtleniteni, hogy cselekvő és szenvedő vagyoni állapotát akkóp mutatta ki, hogy tartozása 11407 frtra rug, vagyona pedig 29576 frt cselekvő köve­telésekből áll. Tekintve azonban, hogy a cselekvő követelések fennál­lásának igazolása végett 1 —17. sz. a. csatolt okmányokból kitűnik, hogy a régebben lejárt követelések egyátalában peresekké váltak s az elrendelt végrehajtások daczára is ez ideig be nem folytak ; te­kintve továbbá, hogy a 3., 4. ós 15. alatti követelések nem is panasz­lottat, hanem ifjú F. Istvánt illetik; tekintve, hogy a 6. pont alatti F. János-féle követelés a b) czim alatt csatolt okmányok szerint nem 12,000 frt, hanem csak 2000 frtra rug, hogy P. István elleni 72 frt gróf Sz. csődtömege ellen 10,000 frt, P. Fodor ellen 105 frt iránti követelésekre vonatkozó eredeti kötvények fel nem mutattattak; tekintve végre, hogy Á. Lajos, ki a 10., 11., 12. számú okiratok sze­rint 1200, 300 frt és 615 írttal tartozik ós gróf Sz., ki ellenében a kötelezettséget tanúsítható eredeti okmány csatolása nélkül 10,009 frt számíttatott fel, csőd alatt állanak, ezen behajthatóság tekinteté­ből kétessé vált követelések nem tekintethetnek oly vagyonnak, mely a hitelezők kielégítésére biztos alapul szolgáljon, ez okból stb. pa­naszlott mint fizetésképtelen ellen a csődöt elrendelni kellett. Panaszlottnak ujabbi felebbezóse folytán a legfőbb Ítélőszék 1878. évi január 13. 6. sz. a. a táblai ítéletet erősítette meg. 51. i határőrvidéken inai napig érvényben levő 1781. évi általános osztrák polgári perrend­tartás szabályai értelmében, a végrehajtási beeslést elrendelő végzésben a határnap, melyre a becslés foganatosítása kitüzetett, megjelelendő, ngy a beeslésnél alkalmazandó szakértők niegnevezendők. (1879. január 28. 23. sz. a.) E. Gusztáv D'É. József s Rozália ellen végrehajtást tétetett folyamatba, melyben a becslés eszközöltetvén, a biztosul kiküldött tszóki bíró arról a karansebesi tszóknek jelentését beadta s a becs­lési jkönyvet bemutatta, melyet nevezett tszók tudomásul vett. A budapesti kir. tábla, alperesek fel folyamodására 18 78. Döntvénytár. XXII. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom