Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXII. folyam (Budapest, 1879)

Alperesi részről az ellenirathoz 2. sz. a. csatolt kereset alapján védekezésül felhozott perpatvarkodás, a válaszirathoz D. alatt mellékelt semmitőszéki határozat szerint alapnélküli lévén, bírói figyelembe vehető nem volt. Ezen ítélet ellen alperes felebbezvén, a bpesti kir. itélő tábla 1878. évi márczius 18. 69855. sz. alatt hozott ítéletével az elsőbiróság ítéletét megváltoztatta, és felperest keresetével elutasította \ következő indokoknál fogva : Eltekintve attól, hogy felperes a per tárgyát képező ingatlanokra vonatkozó telekkönyvi állás igazolása végett, a n.-megyeri 227. sz. tjkönyv hiteles másolatát fel nem mutatta, s ekkép meg sem bírálható, ha vajon perben nem álló harmadik személyek jogai érintve nincsenek, az elsőbiróság ítéletét megváltoztatni és felperest keresetével elutasítani kellett, azért: mert jóllehet a kereset alapjául szolgáló A. alatti okiratban azon személy, kinek irányában alperes a peres ingatlanok fele részének átengedését kötelezte, megnevezve nincs, mindamellett, tekintve, hogy felperes keresetében maga azt hozza fel, hogy alperes a kérdéses ingatlan fele részét ügyvédi munka fejében tiszteletdíjképen kötelezte; tekintve továbbá, hogy az 1878. évben hozott, az. országgyűlés képviselőházában ugyanazon óv deczember 10-én, a főrendek házában decz. 12-én kihirdetett 1874. évi 34. tczikknek visszaható ereje nem lóvén, a kereset alapjául szolgáló s 1874. aprc 27-én létrejött ügyletből származott kereset elbírálásánál irányadóul nem szolgálhat, ebből kifolyólag, tekintve, hogy a keresetileg A. a. felhozott szerződés azok közé tartozik, melyben az ügyvédi munkálatokért a per tárgyának bizonyos meghatározott része köttetett ki, ily szerződés pedig az 1723. 38. tczikk 5. §-a szerint a tilos szerződések közé tartozván, s a törvény erejénél fogva érvénytelen lévén, felperes ez alapon indított keresetével elutasítandó volt. A magyar kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék pedig következőleg ítélt: A budapesti kir. itélő tábla fentebbi keletű és számú Ítélete indokaiból helybenhagyatik; magától értetvén, miszerint felperes kiadásainak és ügyvédi dijainak megállapítását annak utján érvényesítheti.