Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXII. folyam (Budapest, 1879)

1 osztályába lehetett sorozni, minthogy felperes szolgálatbóli elbocsáttatása saját beismerése szerint is csak a csődkiütése után történvén meg, követelési joga is csak ez időpontban állott be, tehát követelése nem tekinthető oly hátralékfizetésnek, mely a csődrendtartás 20. §. 2-ik pontja szerint az I-ső osztályba lenne sorozható annyival is inkább, mivel a végkielégítés czimén fennállt követelés nem is vonható a fizetéshátralék fogalma alá. A marosvásárhelyi kir. tábla 1878. jul. 9. hozott ítéletével az elsőbir. ítéletet nem felebbezett részében érintetlenül, felebbezett részében pedig indokainál fogva helybenhagyta. A legf. ítélőszék következőleg ítélt: Az egybehangzó alsóbir. Ítéletek azon része, melynél fogva felperes követelése 175 frtban állapíttatott meg, mint nem felebbezett érintetlenül hagyatván, a sorozatra vonatkozó felebbezett része megváltoztatik és rendeltetik, hogy a megállapított követelés egyik felerésze, azaz 87 frt 50 kr felperesnek soron kívül fizettessék ki, és csak a másik fele része soroztassék a hitelezők 3-ik osztályába. Indokok: A keresk. törv. 57. §-a a kereskedelmi főnök és segéde közti szolgálati viszony felbontására nézve előleges 6 heti, illetőleg fontosabb teendőkkel megbízott segéd tekintetében 3 havi kölcsönös felmondási határidőt szabván elő, egyúttal azt rendeli, hogy ezen határozatok a főnök ellen elrendelt csőd esetében is irányadóul szolgálnak. Ez utóbbi intézkedésnek azt az értelmet kell tulajdonítani, hogy a törvény a főnök csődbejutása után is a szolgálati viszonyt jogilag mindaddig fennállónak tekinti, mig az elészabott felmondási határidő le nem járt; ha csak szerződésileg rövidebb határidő nem állapíttatott meg, miből következik, hogy a segédnek ezen törvényes határidőre járó illetménye mint a tömeg tartozása, magát a csődtömeget terheli. Ennélfogva azt kellett rendelni, hogy felperes megítélt követelésének egyik fele soron kivül fizettessék ki, mert felperesre a 6 heti felmondási határidőt kell alkalmazni, és mert a fennállott szerződésben ennél nem rövidebb, hanem hosszabb, úgymint a 3 havi felmondási idő volt kikötve. A megítélt követelés másik felét, minthogy arra a keresk. törvény fentórintett kedvezménye ki nem terjed, és a csőd rend. 20. §. 2-ik ponlja sem alkalmazható, csak mint közönséges követelést a csődrend. 22. §-hoz képest a hitelezők III. osztályába lehetett sorozni.