Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXII. folyam (Budapest, 1879)

112 bírósághoz kielégítési végrehajtás, illetőleg elrendeléseért folyamodott. A tszék f. év márczius 26. 2272. sz. végzésével folyamodó vógrehajtatót kérelmével mint szabályellenessel ezúttal elutasította; mert alperes a sommás végzések szerint külön-külön köteleztetett 1000 és ismét 1000 frt fizetésére; sőt a biztosítási végrehajtás is mindkét rendbeli követelésre nézve külön kéretett s rendeltetett el s igy mindkét követelés két külön önálló per tárgyát képezvén, a kielégítési végrehajtás elrendelése ezen két rendbeli követelést illetőleg egy és ugyanazon kérvónynyel szabályszerűen nem kérelmezhető. Felperes semm. panaszára; a semmitőszék a neheztelt végzést megsemmisítette (váltóelj. 91. §. b) p.) s a tszéket végrehajtató kérvényének szabályszerű elintézésére utasította; tekintve, hogy sem a váltóeljárási szabályok által, sem pedig az ezekben idézett 1868: 54. tczikk szabványai szerint az nincs kizárva, hogy a végrehajtásra jogosított fél ugyanazon adósa ellen, ugyanazon bíróság hason jogú határozatain alapuló több rendbeli követelései kielégítését együttesen egy beadványban is kérhesse: a kir. tszék eszerint panaszttevő váltóvégrehajtási és illetve árverési kérvényét egyedül a miatt, mivel abban a tszóknek külön sommás végzésein alapuló s külön kérvények folytán biztosított váltókövetelések iránt kéri a kielégítési végrehajtás, illetve árverés elrendelését, mint szabályellenes beadványt törvényes alap nélkül utasította vissza.