Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXII. folyam (Budapest, 1879)

9G ügylet levelezés utján létrejöttnek állíttatván, a velenczei tanuk azt, hogy a B. levél, melyben október s novemberről említés sem tétetik, csakugyan alperestől származott, nem igazolhatják: hanem azért is, mert illetékességi kérdésben tanúkihallgatásnak helye nin­csen. S azért, miután a jogügylet létrejötte igazolva nincs, a ker. törv. 322. §. s a perr. 35. §-a annálkevésbé nyerhet alkalmazást, mert felperesi bár bejegyzett czég, követelését könyvkivonattal nem támogatja. A semmitőszék a tszék végzését megsemmisítette (297. §. 5. p.) s azt az ügy érdemében eljárásra utasította ; mert az alperesi ügyvéd részére kiállított meghatalmazvány hitelesítési záradékának tartalma minden kétséget kizár arra nézve, hogy alperes kereskedő; vajon pedig czégének bejegyzése tekinteté­ben a ker. törv. 16. §. követelményének megfelelt-e? ez szemben ugyanazon §. második bekezdésével, valamint a ker. törv. 260. 261. §§. rendelkezésével, a fenforgó ügylet minőségének megbirálásánál figye­lembe nem jöhet; mert továbbá az sem szenved kétséget, hogy a keresetbeni jogügyletből felperes keresetét az eljáró tszék előtt jogosan indít­hatta meg (perr. 35. §. 1. bekezdés), miután nemcsak a keresetbeni szerződés ezen bíróság hatósága területén létrejöttnek mutatkozik, (ker. törv. 318. §.) de ugyanezen területen létezik felperes gyárte­lepe is, melynek helye más megállapodás hiányában, a ker. törv. 322. §. szerint az ügylet teljesítése helyéül is tekintendő. S mert a kereskedelmi meghatalmazások írásba foglalása előírva nem levén: felperes azt, hogy a kereset alapjául fektetett levél aláírója felperes nevében érvényes ügyleteket köthetett, tanuk­kal, de sőt egyéb egybefüggő körülmények által is bizonyíthatja. Ennek bizonyítása, s megvitatása azonban szorosan az érdem­leges tárgyalásra tartozik, miután annak eredményétől függ nem­csak a jelen kereset sorsa, hanem a ker. törv. 52. §-ban megjelölt egyéb következményének megitélhetése is. Ezeknélfogva tekintve: hogy az eljáró bíróságnak ugy tárgyi, mint helyi illetősége a tör­vények általános rendelkezésénél fogva is fennáll s egyedül csak alpe­resnek felperesileg állított, általa pedig tagadott kötelezettsége képezi a birói eldöntés tárgyát: a kellő alap nélkül hozott illetóktelenségi végzés meg volt semmisítendő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom