Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXI. folyam (Budapest, 1879)

25 a 2. 3. sz. a. okiratok keletkeztek, nem engednek más magyarázatot, minthogy az apa családfői minőségében elégitette ki három gyer­mekét jövendő örökségükre nézve, és a kielégített gyermekek az apa irányában, ugy mint a család feje irányában mondottak le fivérük (1-ső alperes) javára mindazon örökségről, melyet a család körében várhattak. Nem szorítkozott tehát felperesek, illetve jogelődjük lemon­dása csupán az apai örökségre, hanem kiterjedt az anyai eshető­leges örökségre is; és a jogot, melyről felperesek 1840. évben örökre lemondottak, maga a 17 év múlva bekövetkezett telekkönyvi hely­színelés nem éleszthette fel. Egymagában azon körülmény, hogy B. Imre neje a helyszíne­léskor, minden ujabb jogügylet, jogczim és szerzési mód nélkül tu­lajdonos társul vétetett fel oly javakban, melyek azelőtt férjének kizárólagos tulajdonát képezték: ez a felperesek igényét 2. 3. sz. a. lemondásukkal szemben nem állapítja meg; ós pedig annálkevésbé, mert alperes tagadása ellenében nem bizonyították, hogy a kézje­gyet, mely az adai 560. sz. telekjkönyvön látható, maga az örökha­gyó B. Imre tette ama telekjkönyv ..'.lapjára; ós mert a telek­könyvi kiigazítás jogát az örökös az örökösödési perben is érvé­nyesítheti. De nem is mutattak fel a per során felperesek semmi oly, akár élők közti, akár halálesetre szóló intézkedést, melylyel néhai B. Imre vagy neje 2. 3. sz. a. megállapodásokat valaha megváltoztatni akarta volna. Mindezeknél fogva helyesen utasította el az elsőbiróság a mind az apai, mind az anyai örökségükről jogérvényesen lemondott felpereseket a néhai B, Imréné után támasztott öröklési igényeikkel is stb. stb. 11. 1. Az ügylet haszonbérletnek nem tekinthető, midiin egyik lényeges kelléke: az átenge­dett haszonélvezetért bizonyos dij, bérösszeg, kikötése hiányzik; vagy a midőn bizo­nyos meghatározott fa-állomány, tehát elhasználható, sőt esakis elhasználás által értékesíthető, a tulajdonosnak többé természetben vissza nem adandó, dolog engedte­tik át valakinek megállapított átlagos ár mellett. Ily ügylet nem haszonbéri, hanem adásvételi levén, a kikötiitt fizetések elmulasztása, esak a szerződés betöltésének, nem pedig felbontásának érvényesítésére jogosíthat. 2. Az óvadék-hátralék kamatjai meg nem ítélhetők, midőn szerződésileg az köttetett ki: hogy a hátralék kifizettetvén, az czutáni kamat a fizetésre kötelezettnek megtérítendő. (1878. jul. 2. 5605. sz. a.) M. Árpád, U. Hugó Frigyes e. 2000 frt óvadéki részlet, 6400 frt haszonbéri hátralék fizetésére sa haszonbérleti ügylet meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom