Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXI. folyam (Budapest, 1879)

8 szerint a névre szóló részvényeknek 3 ik személyre tett átruházása a részvény-társaság irányában igazoltnak csak akkor tekintetik, ha az átruházás a részvény felmutatása mellett, a társasági részvénykönyvbe bevezettetik, minthogy pedig a kereseti F. G. alatti részvények névre szólnak, s felperes saját beismeréseként azokat a részvénykönyvbe be nem vezette —- alperes azok tulajdonosául egyedül B. Kálmánt, mint a kinek nevére kiállíttattak — volt köteles tartani. — Ebből folyólag alperes — a felperesileg kétségbe nem vont 3'/. alatti könyvkivonat, ugy C. W. stb. tanuk szerint, irányában a részvényjegyek értékét meghaladólag tartozásban levő B. Kálmán adósságának, B. Károly általi kifizetésével eme nevezett adósa nevére szóló részvényjegyeket, a tartozást kiegyenlítő B. Károlyra jogosan átruházhatta, illetőleg az uj részvónyjegyeket ennek nevére kiállíthatta. Ezen oknál fogva, tekintve még azt is, mikóp annak elbírálása, mennyiben volt roszhiszemü B. Kálmánnak azon eljárása, hogy a kérdéses érték nélküli részvényeket jobb tudomása ellenére H. Gyulának kézi zálogul adta, jelen perhez nem tartozik, felperest stb. elutasítani kellett. A kir. tábla f. évi jan. 23. 113. sz. a. megváltoztatván a tszék ítéletét alperest a kereset értelmében elmarasztalta ; mert alperes az F. G. a. kiskönyvek valódiságát s azokban elismert fizetések mennyiségét tagadásba nem vette, ugy azt sem, hogy a közóphegyaljai népbank utóbb tolcsvai tpónztárrá átalakult s a megszűnt népbank részvényei a helyébe lépett tpénztár részvényeivel kicseréltettek ; végre azt sem, hogy az F. kiskönyvre befizetett 250 frt a középhegyaljai népbank 5 részvényének a G-re fizetett 300 frt pedig azon népbank 6 részvényének teljes értékét képviseli. Ezen bebizonyított tényekből pedig szükségkép következik, hogy a tolcsvai tpénztár az F. G. a. kiskönyvek alapján azok tulajdonosának 11 dar. részvényt tartozik kiszolgáltatni. Ily körülményekben jelen perben csak azon kérdés eldöntendő : hogy azon kiskönyvek tulajdonát megillető fent jelzett jogot felperes maga részére igényelheti-e ? Az F. G. alatti kiskönyveket a bpesti váltó ker. tszék által elrendelt s 1876. május 22. foganatosított árverés alkalmával H. Gyula vette meg, s ez azok tulajdonjogát 1876. jun. 14. kelt s azon kiskönyvekre vezetett engedményével föltétlenül felperesre ruházta. A birói árverés mint kényszerítő átruházási mód, az azon el s tettleg átadott dologra a vevőnek oly teljes tulajdoni jogot ád, mely az árverés jogerőre emelkedése után többé, még előbb netán