Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXI. folyam (Budapest, 1879)

'26 tal élhessenek, és a 3-ad bíróság ítélete meghozatalánál a telek­jkönyvben a perfolyam alatt közbejött változásra tekintettel lehessen. Az elsőbiróság azonban a másodbiróság ítéletét egyedül a perben álló feleknek bézbesittetvén, a másodbiróság az ügyet egyedül azok feleb­bezése folytán vehette vizsgálat alá, és csakis a perben álló felek közötti vitás kérdést döntötte el a nélkül, hogy megvizsgálhatta volna, vajon a perfolyam alatt 3-ik személyek javára történt be­jegyzések a telekkönyv kiigazításának útjában állanak-e vagy nem? mert továbbá az elsőbiróság alaki törvénysértést követett el azáltal, hogy mielőtt a 3-adbiróság ítélete jogerőre emelkedett, 7188. sz. végzésével a S. Istvánnó részére bekebelezett tulajdonjo­got és S. Gábor részére előjegyzett zálogjogot törölni rendelte, jól­lehet ezek törlését a felebbviteli bíróságok tüzetesen el sem rendelték. 21. Az árvaszék saját érdekében a kiskorú gondnokát számadásra vonhatja: de arra nincs hivatva, hogy a nagykorúságát elért egyén nevében pert indíttasson, s beleegye­zése nélkül tiszti ügyésze által képviseltesse. (1878. nov. 29. 22072. sz. a.) V. Gédeon Zemplénmegye tiszti ügyésze mint D. István kép­viseletére árvaszékileg kirendelt képviselő jogi gondnok, D. László mint D. István volt gondnoka ellen számadástótelre felhívási kere­setet adott be a s.-a.-ujhelyi tszékhez. A tszék f. óv július 15. 10473. sz. a. végzésével, tekintve, hogy a mennyiben a kiskorúak részére kinevezett gondnokot mind­addig, mig a számadás alól vagy az árvaszék, vagy a már nagyko­rúvá vált egyén által fel nem mentettek, számadástételre az árva­szék által szoríthatók; a bemutatott felmentő okirat pedig D. István által még kiskorúságában állíttatott ki, s igy érvényesnek nem tekint­hető, a felhívási keresetnek helyt adott, illetőleg D. Lászlónak mint árvaszékileg még fel nem mentett gondnoknak számadási kötelezett­ségét megállapította s utasította számadásának beterjesztésére. A kir. tábla, hová ez ügy felebbeztetett, hivatalból észlelt sem­miség alapján azt felterjesztette; minthogy D. István már a felhí­vási kereset beadása előtt nagykorúságát elérte, annak képviseletére tehát a tiszti ügyész jogosult nem lehet. A semmitőszék a tszék végzését előző eljárással együtt hiva­talból megsemmisítette (297. §. 15. p.) s a felhívási keresetet a fel­hívó tiszti ügyésznek visszaadatni rendelte; mert az ellen, hogy az árvaszék, ha azt saját érdekében szük-

Next

/
Oldalképek
Tartalom