Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXI. folyam (Budapest, 1879)

58 mával 1876. decz. 14-én lefoglalt, a végreh. jkönyvben 1 — 58. tételszámok alatt összeirt ingókat mint felperes tulajdonát, birói zár alól feloldotta — a perköltsógi része hhagyatván — következő indokolással: Felperes a B. alatti nem kifogásolt s az 1874. évi XXXVI. tczikk 68. §. értelmében közokirat erejével biró közjegyzői okmánynyal bebizonyította azt, bogy 2-od r. alperesnek erdőtelki és Erdőtelek puszta Hányi birtokát, bol a foglalás 1876. decz. 11-én eszközöltetett, még 1876 nov. 18-án minden felszerelvényeivel; s a birtokhoz tartozó lakosztályokban találtató összes ingóságokkal együtt megvette; ugyanazon JB. alatti közjegyzői okirat szerint is megvett ingatlanokon találtató összes ingókat és felszerelvényeket élő s holt tartozékokat 1876-ik nov. 25-én tettleg át is vette ; minthogy pedig ezek szerint kétségen kivül áll az, hogy a foglalás felperes tettleges birtokában levő helyen s helyiségekben foganatosíttatott s ennélfogva az ott talált ingók tulajdona tekintetében a vélelem is felperes mellett harczol, s minthogy ily körülmények között az ugyanazonosság bizonyítása felperest nem terhelheti, hanem 1-ső r. alperesnek állott volna kötelességében bebizonyítani, hogy a lefoglalt tárgyak 2-od r. alperes tulajdona ; ennélfogva az e. bírósági végzés stb. megváltoztatandó — a perköltségre nézve azonban a váltó végreh. rendelet 75. §. alapján hhagyandó volt. A legfőbb ítélőszék következő végzést hozott: Habár a foglaltató alperes részéről közbevetett felebbezés nem a jelen igénypernél alkalmazandó 1840: 15 II. R. 133. §. szerint 24 óra alatt nyújtatott be, az érintett felebbezés, helyesebben felfolyamodás mégis elfogadandó volt, mivel az első biró a szóval bejelentett felebbezést elfogadván, ezáltal felfolyamodót a perorvoslatok mikénti használata iránt tévedésbe hozta, annak alapján pedig a 2-od bir. végzés megváltoztatásával, az elsőbirósági indokolásnál fogva s még azért is hhagyatik; mivel akkor, midőn a kérdéses adásvevési szerződés létrejött, foglaltató alperes követelése már fennállott, tehát a férj s feleség közti vagyonátruházást tanúsító közjegyzői okmány, egy harmadik jóhiszemű hitelező irányában joghatálylyal nem birhat.