Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXI. folyam (Budapest, 1879)

4!) 23. Beszámítás ugyan kifogás utján is érvényesíthető, de beszámítás tárgyát csak az oly követelések képezhetik, melyek világosak, határozottak és lejártak és felperes követelésével egy jogalapból származnak. (1878. július 8-án 6737. sz. a.) H. József felperesnek B. József alperes ellen 72 frt haszonbéri hátralék iránt indított sommás perében az elsőbiróság az esetre, ha alperes a főesküt leteszi arra, hogy felperes alperestől 75 frt értékű szénátvett, melyre 5 frt előleget adott, a többi pedig 1875. évi haszonbérbe szánrttatván, ez által a haszonbérleti összeg kiegyenlittetett, s most már azzal felperesnek nem tartozik, azt a kereset alól felmentette ; mert a kihallgatott tanuk egybehangzó vallomása által teljes bizonyerőre emeltetett az, hogy alperes felperestől 9 hold földet, holdjától fizetendő 1 6 frt bér mellett felvett s azt tettleg birtokolta, melynek évi haszonbére 72 frtra rúgott. Alperesnek az eskü döntő ténykörülményre nézve felperes által lett visszakinálás folytán oda Ítélendő. A bpesti kir. ítélő tábla 1878. márczius 13-án 64154. sz. a. hozott ítéletével az eljáró bíróság ítéletét megváltoztatta, s alperest két forintnak 1876. január 30-tól, mint a kereset megindítása napjától járó 6% kamataival együtt leendő megfizetésében feltétlenül elmarasztalta; a többi követelésétől pedig felperest csak azon esetre utasította el, ha alperes a főesküt leteszi arra, hogy felperes tőle 75 fit értékű szénát vett, melyre 5 frt előleget adott, a többit 1875. évi haszonbérbe számítván, ezáltal a haszonbéri összeg kiegyenlittetett, s most már azzal felperesnek nem tartozik: mert alperes az ítélet szövegében foglalt döntő ténykörülményre felperest a főesküvel megkínálta, felperes pedig a főesküt alperesnek visszakínálta; ennélfogva a p. t. rendt. 232. §-a értelmében a főesküt alperesnek oda ítélni, s annak letétele esetén felperest 70 frt bérhátralék iránti keresetével elutasítani, az eskü le nem tétele esetére pedig alperest 35 frt fizetésében elmarasztani, a másik 35 frt iránti követelésével pedig felperest azért kellett elmozdítani, mert a becsatolt sajátkezű levelében maga beleegyezett abba, hogy a 70 frt széna árának fele része az 1875. évi haszonbérbe betudassék. A két frt megfizetésében végre felperes feltétlenül elmarasztalandó volt azért, mert saját beismerése szerint 75 frton eladott széna árában 5 frtot felvett felperestől ; tehát 72 frt haszonbérből 5 frt levonása után 2 frt tartozása világos. Döntvénytár. XXI. (J