Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXI. folyam (Budapest, 1879)

34 vannak, az, hogy alperes, mint a fentebbi üzletet átvevő, a tényleges általvételtől kezdve 1877. február l-ig terjedő időre eső Lázbórrészletet felpereseknek, kik 1876. november 1-én az egész évnegyedre járó házbért kifizették, megtéríteni magát kötelezte volna, ki nem tűnvén, az A. alatti szerződésből kifolyólag tehát felperesek részére a követelt házbér meg nem Ítéltethetett ugyan, minthogy azonban felperesek másodsorban azt állították, hogy alperes a fentebbi szerződés megkötése után is a követelt házbér megfizetését ígérte és kötelezte s e részben, a mennyiben a tanú általi bizonyítás nem sikerülne, alpereseket főesküvel kínálták meg, ki azt el is fogadta. Annálfogva tekintve, hogy a kihallgatott felperesi tanú F. Dávid e részben semmit sem bizonyított, alperesnek a főesküt oda ítélni, a jelen ügyet ettől feltételezetten elbírálni kellett. A követelésbe vett összeg mennyisége, vagyis az ellen, hogy az 1877. évi január havának azon részére, mely alatt alperes már a kávéházi üzleíet használta, 401 frt 72 kr házbér esik, kifogás nem tétetvén, felperes keresetének ezen része bizonyítottnak nem tekintendő. A mi Dr. D. Adolfnak tanuképeni kihallgatását illeti, felperesek e részbeni kérelmének hely nem adathatott, mert az, hogy miként értelmezendő az A. alatti szerződés, a bíróság hatásköréhez tartozik, erre tehát fenebbi tanúnak kihallgatását elrendelni nem lehetett, valamint E. Dávidnak is ez irányban történt kihallgatása nem helyeselhető. Felpereseknek felebbezése folytán a magyar királyi Curia mint legfőbb ítélőszék 1877. évi november 8-án 10714. szám alatt következő ítéletet hozott: A budapesti kir. ítélő tábla Ítélete helybenhagyatik. Indokok. Mert felperesek azt állítják, hogy ők a bért 1875. november 1-én egy évnegyedre előre lefizették, az tehát a bérleményt nem terhelte, hanem a kávéház eladása után felperesek követelését képezte ; ha tehát annak visszafizetésére alperest kívánták köteleztetni, annak a szerződésben kifejezést kellett volna nyernie, mert a felperesek által a szerződés 5. pontja alapján állított következtetésre bírói ítélet nem alapitható, sem a szerződést fogalmazó közjegyzői segéd mint tanúnak kihallgatása folytán nyerni kívánt értelmezés a szerződő felek kifejezett akaratát nem képezheti, mert ezt csak a megkötött írásbeli szerződés foglalhatja magában. Tekintve, hogy felperesek a tanúkihallgatás után maguk sem