Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XX. folyam (Budapest, 1878)

71 illetékességének esete fenn nem forogván, a ptrs 297. §. 3. p. szabálya alkalmazást nem nyerhet. Váljon pedig nem forog-e fenn a ptrs 12. §. esete, s van-e a felperesként fellépett részvényesnek átalában kereshetőségi joga ? ezek oly érdemi kérdések, melyek a semmitőszék eldöntése alá még akkor sem tartoznának, ha az e. f. bíróság ítélete ellen valamelyik fél részéről semm. panasz emeltetett volna is. 14. Azon körülmény, hogy a kereskedelmi czég, az 1875. évi XXXVII. tczikk 551. §-a rendelkezése szerint, az nj czégjegyzékbe még be nem vezettetett, az ily czéggel kötött ügyletekből eredő kereset iránti illetékesség megállapítására mi különbséget sem tesz. (1877. máj. 29-én 10286. sz. a. kelt határozat.) K. Adolf bej. kereskedő czég B. Gyula érdektársai kereskedők, mint néhai B. József örökösei ellen a szatmári kir. tszék, mint kereskedelmi bíróság előtt, 449 frt áru vételár iránt keresetet indítván, alperesek kifogást tettek a birói illetékesség ellen, mivel felperes nem is állítja, hogy alperesek bej. kereskedő czéget képeznének ; B. József jogelődjük czége az uj kereskedelmi czégjegyzékbe nem is lett átvezetve s miután annak czége halálával az 1840-ki keresk. törvény szerint megszűnt, alperesek helytelenül idéztettek a kereskedelmi bíróság elé, s tekintve, hogy egyikük kiskorú a rendes illetőségtől a ptrs 53. §. szerint belényugvásukkal sem lenne helye. Az eljáró k. törvényszék, mint kereskedelmi bíróság 1877. april 12-én hozott végzésével ezen kifogásnak helyt nem adott, abból indulva ki, hogy a kereset tárgyát az alperesek jogelődjével mint bejegyzett kereskedővel kötött ügyletből eredő követelés képezvén, fennforgó kereset, a kereskedelmi bíróság elé tartozik. Alperesek semm. panaszszal élvén, a m. kir. Curia mint semmitőszék a panaszt elvetette s birságbani marasztalást mondott ki; mert panaszlók a tárgyalásnál nem tagadták, hogy a kereseti összeg jogelődjük B. J. által keresk. üzlete folytatása czéljából meg s átvett áruk vételárából támad ; s hogy ők annak örökösei, s hogy az üzletet a régi czég alatt folytatják, sőt másodrendű alperes mindezeket határozottan be is ismerte; végre elismerték azon a neheztelt határozat szerint a tszóknél vezetett czégjegyzékből kitűnő körülményt, hogy jogelődjük czége a keres, jegyzékbe bejegyeztetett; a kereset alapját képező ügylet tehát a keres. törv. 258. §. 1. s 260. §-hoz képest keres, ügyletet képezvén s így, tekintve hogy