Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XX. folyam (Budapest, 1878)

43 jezve van. Ezen kérelem iránt a sz.-udvarhelyi kir. törvényszék 1878. évi márczius 28-án 1538. sz. a. következő végzést hozott: Jelen kérés következtében sz.-udvarhelyi néhai özv. K. Jánosnénak az 1865-ik évi december 22-én tett Írásbeli végrendeletét K. Borbára hiteles másolatban kiveheti, az eredetinek kiadása iránti kérésnek azonban hely nem adatik, mivel ez a hagyatéki eljárásnak alapját képezi. Ezen végzés ellen K. Borbála és Zsuzsánna részéről semmiségi panasz adatott be. A m. kir. Curia mint semmitőszék a semmiségi panaszt elvetette ; mezt tekintve, hogy a hagyaték nem egyezség alapján, hanem perre utasítás folytán a ptrs 590. §-a értelmében adatott át, perre utasitott félnek azonban még jogában áll keresetét az általános elévülési határidő alatt folyamatba tenni, az eljáró bíróság megtámadott végzése által az ügyviteli szab. 195. §-a szerint szabálytalanságot el nem követett. 41. A házbérjövedelemre mint ingó vagyonra vezetett végrehajtás esetében, ha adós esőd alá esik, a foglalás hatálya a háznak mint esódvagyonnak leltározása után esedékessé vált házbérre ki nem terjed. (1878. évi augusztus hó 21-én 12942. sz. a. hozott határozat.) Sch. Alajos felperesnek, Sch. Teréz alperes elleni 3600 frt iránti váltó végrehajtási ügyében, a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék 1878. évi május hó 10-én 34846. sz. a. következő végzést hozott: Az alperesi czóg csődperügyelője által beadott ezen kérvény folytán, tekintve, hogy alperes czóg ellen 1878. feb 22-én. 15224. sz. a. a csődeljárás tétetvén folyamatba, a bpesti rózsa-utczában 39. sz. a. fekvő háza a csődtömeg részére zár alá vétetni rendeltetett, tekintve, hogy ennek következtében önkényt értetik, mikép Sch. Alajos foglaltató által ezen háznak esedékes lakbér jövedelmeire az 1877. évi 99745. sz. végzés alapján 1877. nov. 30-án ós decz. 1-én foganatosított letiltással szerzett végrehajtási zálogjognak hatálya csak azon bérjövedelmekre terjed ki, melyek a csődnyitás napja előtt váltak esedékessé, minthogy Sch. Alajos ezen jövedelmeket nem ez ingatlan állagával együtt, hanem attól elkülönítve mint ingóságokat foglaltatta le, ingóságoknak pedig ezen jövedelmek csak annyiban tekinthetők, a mennyiben a fővagyontól elkülönítve vagy beszedve lettek: ezeknél fogva a csődnyitás napja után vagyis 1878. évi