Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XX. folyam (Budapest, 1878)
41 A hivatkozott törvény ezen rendeleteit szem előtt tartva, ha figyelembe vétetik felperesnek alperes ellen inditott keresete, kétséget nem szenvedhet, hogy felperesnek ezen keresete nem kártérítési, hanem bér s tartásdíj megítélése iránt indíttatott. Felperes keresetét ugyan kártérítési keresetnek állítja, de ez csak azon tudatlanság következménye, melyszerint felperes nem ismeri a kár s az ebből folyó kereseteknek fogalmát, mert kárnak az tartatik, hogy ha a már meglevő vagyon valakinek sértő cselekménye vagy mulasztása által csorbul, minthogy pedig felperes keresetéből a kárkövetelés, melynek megítélésére a jbiróság illetékes lett volna, ki nem tűnik, és a bíróság magát mégis illetékesnek mondotta ki, ez által az 1876. XIII. t. cz. 115. §-át megsértette és a ptrs 297. §. 1. és 4. pontjaiban foglalt semmiségi esetet követett el; kéri a neheztelt ítélet megsemmisítését s az eljáró bírónak a perköltségek megfizetésébeni elmarasztalását. A kir. semmitőszék a semm. panasznak helyt adván, a neheztelt ítéletet az eljárással együtt a ptrs 297. §. 1. és 4. pontja alapján megsemmisítette s az eljáró bíróságot utasította, hogy a keresetet felperesnek adja vissza ; mert felperes keresetében az 1876/7. évre leszolgált bér fejében 7 frtot, továbbá 1877/8. évre részint leszolgált bér fejében, részint pedig az 1876. XIII. t. cz. 56. §. zártótele alapján összesen 45 frtot, s végre tartás fejében 170 frtot követel, e három rendbeli követelés azonban a ptrs 66. §. értelmében egy keresetben össze nem foglalható, mert a már tényleg leszolgált bér iránti követelés az 1876. XIII. t. cz. 115. §. értelmében közigazgatási útra tartozik s ennélfogva ezen irányban az illetőség kérdésében hozott s a ptrs 247. §. ellenére nem indokolt elsőbirósági végzés semmis. Ellenben a tartás és a még le nem szolgált bór iránti követelésre nézve az idézett törvény 119. §. és a ptrs 93. §. a) pontja szerint az eljáró bíróság illetékes, mert felperesnek e részbeni igénye a szolgálati szerződések idő előtt törtónt felbontására alapított kártérítési igényt képez, s ezen irányban a kereset minősítésének kérdésére nézve nem tehet különbséget az, hogy a szerződésnek idő előtti megszüntetése esetében adandó kártalanítás mérve a törvény (1. az 1876. évi XIII. t. cz. 56. §-át) vagy esetleg a szerződés által van megállapítva, és hogy az idézett törvény is ily alapon emelt kereseteket kártérítési kereseteknek tekint, ezt annak 23. §. kétségen kivül helyezi, tekintve azonban, hogy e két részben bírói, részben közigazgatási uton érvényesítendő igények egy keresetben össze nem